Nem enyhül a nyomás a raktárpiacon

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gazdaság lassulása, a beruházások elmaradása igencsak rányomta a bélyegét a fővárosi ipari ingatlanpiacra. A harmadik negyedévben mindössze 26 bérleti szerződésben összesen ötvenezer négyzetmétert kötöttek le a bérlők a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumának adatai szerint. Ez volt eddig az év  legalacsonyabb bérbeadási szintje, ami az előző negyedévhez képest 26,4 százalékos, év/év alapon pedig 25,1százalékos elmaradást jelent. A bruttó bérbeadás több mint felét - 56 százalékot, 28 ezer négyzetmétert - a szerződéshosszabbítások tették ki, 20 százaléka volt új szerződés, míg a kereslet 18 százaléka bővülésből adódott. Mindössze  a terület 6 százaléka jelentette az előbérletet. Csupán három bérlő állapodott meg ötezer négyzetméternél nagyobb területről, ám ezek mindegyike a régi helyén hosszabbított.

Noha az év első feléhez hasonlóan ebben a negyedévben sem adtak át új csarnokot, az üresedési ráta ismét emelkedni kezdett.  A nyomott kereslet nem tudta ellensúlyozni a kiköltözések és bezárások kapcsán megüresedett területek miatt növekvő kínálatot, így a jelenleg kihasználatlan terület a teljes állomány 22,4 százaléka. A logisztikai parkok telítettsége 78,3 százalékra, a városi logisztikáé pedig 70,8 százalékra csökkent.

A nettó abszorpció ismét negatív tartományba süllyedt (-12 123 négyzetméter). Új bérleti tranzakciók és bővülések összesen 18,8 ezer négyzetméteren valósultak meg, ugyanakkor nagyjából 31 ezer négyzetméterről költöztek ki vagy csökkentették területüket a bérlők.

Kiábrándító az ipari ingatlanpiac helyzete, nem enyhül a fejlesztőkön, bérbeadókon lévő nyomás, azonban ebben a szegmensben olyan stabil, tőkeerős, több lábon álló szereplők vannak jelen, akiket nem fenyeget a bedőlés veszélye - kommentálta a legfrissebb adatokat lapunknak Tuza Rita, a Jones Lang LaSalle vezető elemzője. Az igények nagyon limitáltak, új belépő, új tender nincs, a régi bérlők közül pedig sokan a tenderek lejártával vagy  a gazdasági ellehetetlenüléssel kilépnek a piacról. Hozzátette: ugyan 2010 végén a piaci szereplők még abban reménykedtek, hogy megáll a bérleti díjak csökkenése, a jelenlegi trend azonban ezt a várakozást erősen megkérdőjelezi.

Spekulatív fejlesztésnek nincs nyoma - nem is lenne indokolt -, néhány built-to-suit csarnok épül még idén a BILK-ben, illetve a Dél-pesti Üzleti Parkban. Az összességében jelentős üres terület dacára a 20-30 ezer négyzetméteres, egybefüggő igényeket mindössze egyetlen 40 ezer négyzetméteres csarnokban a Jászberényi úton vagy az M1 menti volt Rynart csarnokban található még 20 ezer négyzetméteren lehetne kielégíteni.

A központok elhelyezkedésének jelentősége mára csökkent, a körgyűrű mentén lényegében az összes raktár versenyzik egymással. Az üzemeltetési költség nem játszik akkora szerepet, mint az irodapiacon, a raktáraknál átlagosan 0,9-1,2 euró között mozog havonta négyzetméterenként. Annál inkább konkurálnak a bérleti díjak - mondja Tuza Rita.

Úgy tűnik, hogy a logisztikai szolgáltatók kezdik felfedezni a vidéki központokat, Hegyeshalomban 9 ezer, Gyöngyösön 6 ezer, Polgáron 5 ezer négyzetméteres területet adtak bérbe - hívja fel a figyelmet az elemző.