A dunántúli ingatlanközvetítők szerint a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon hétről hétre többtucatnyival nő az olyan ingatlanok száma, amelyet tulajdonosa jobb híján raktárnak próbál bérbe adni. Burcsa Béla, az elsősorban ipari ingatlanok közvetítésével és értékbecslésével foglalkozó Szuper Tengo Bt. tulajdonosa elmondta, miután a válság a hatékonyság növelésére ösztönözte a cégeket, a raktárak iránti kereslet három éve folyamatosan csökken, miközben az elmúlt évtized második felében az ország déli felében is több százezer négyzetméternyi kapacitást hoztak létre kifejezetten bérbeadási céllal.
A multik raktárigénye az elmúlt időszakban mintegy 20-25 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszik az is, hogy új, saját logisztikai központok is épültek. Az autópályák elkészültével pedig a fizetőképes kereslet a legjobb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, korszerű létesítmények irányába tolódott el. A szakember hozzátette, az ilyen igényeket még most sem mindig könnyű kielégíteni, más kérdés, hogy a fejlesztőknek is mind nagyobb rizikót jelent egy-egy ilyen, többmilliárdos beruházás megvalósítása. A bérlők mind gyakrabban cserélődnek, a díjak pedig ma már havonta négyzetméterenként az ezer forintot sem érik el. Egy nagyobb cég bezárása - mint például a pécsi Elcoteq csődje - hirtelen árcsökkenéshez vezet.
A térség kkv-inak raktárigénye a multikénál is nagyobb mértékben csökkent, hiszen a raktárra termelést, az alapanyag bespájzolását már szinte senki sem engedheti meg magának. Eközben naponta jelentkeznek felszámolók az üresen álló létesítményekkel. Csak Kaposváron több tízezer négyzetméternyi raktárterületet kínálnak a jelenleg üres ipari létesítményekben, már 500 forint körüli négyzetméteráron. Szekszárdon van olyan utca, ahol a néhány éve elkészült üzletek döntő többsége raktárként funkcionál. Szigetváron egy nemrég még havi 90 ezer forintért bérbe adott családi házat 40 ezerért adtak oda raktárnak.
Bár a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon ma is nagyobb a kereslet s az árak is magasabbak, erre a térségre is a túlkínálat a jellemző, s több nagy, \"bejáratott\", frekventált helyen lévő létesítményt árulnak is. Mosonmagyaróváron például egy olyan, 18 ezer négyzetméteres, összközműves ingatlant próbálnak értékesíteni négyzetméterenként ötezer forintért, amelyet korábban logisztikai központként használtak, míg a lenti ipari park ingatlanjait a felszámoló árulja.
Eközben többmilliárdos fejlesztéseket hajtottak végre Győrben, Sopronban és Nagykanizsán is. Császár Pál, a főként ipari területek és raktárak értékesítésével, valamint bérbeadásával foglalkozó Immobilien Kft. értékesítési vezetője elmondta, bár a válság óta a fejlesztés üteme lelassult, a frekventált körzetek kínálata évről évre nő. Tavaly és az idén számos középvállalat is fejleszteni kezdett pályázati források segítségével. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a prosperáló cégeknek mindinkább korszerű, alacsony rezsijű, megfelelő helyen lévő, logisztikai központként is működtethető raktárbázisra van szüksége. Mindez tovább növelte a kínálatot, hiszen ezek a vállalkozások korábban a piacon béreltek.
Minőségi cserét hajt végre számos kisebb vállalkozás is, miután a növekvő választék és a csökkenő árak erre most jó lehetőséget kínálnak. Az alacsony árak miatt több cég a vásárlás mellett döntött. Császár hozzátette, a bérleti díjak átlagosan 3 és 4 euró között vannak, de a piacon nagy a szóródás. Egy minden igényt kielégítő győri raktárért 5-6 eurót is elkérnek, míg egy nehezen megközelíthető, költségesen őrizhető, rossz állapotú ingatlant 2 euróért sem lehet bérbe adni. Ráadásul számos településen akkora lett a választék, hogy csak a legjobbakra van kereslet. A bérleti piacon a határhoz közeli osztrák és szlovén cégek mellett a távol-keleti érdeklődők is megjelentek.
