Fenntarthatatlannak tartották az első Orbán-kormány lakástámogatási rendszerét az azt követő kormányok pénzügyminiszterei. A devizaeladósodás okait vizsgáló albizottság legutóbbi ülésén László Csaba azt mondta, a támogatási rendszer 2003-as változása és a devizahitelezés megindulása között lehet összefüggés, azonban a lakosság tudta, hogy van árfolyamkockázat. Már Magyarország uniós csatlakozása előtt egyértelmű volt a devizaműveletek liberalizálása, László Csaba nehezen hiszi, hogy ennek betiltása lehetséges lett volna. Draskovics Tibor szerint a korábbi támogatási rendszer az adófizetők pénzének \"ajándékba adása\" volt. A devizahitelezést a lakosság szempontjából racionális lépésnek nevezte a lényegesen alacsonyabb kamatok miatt. Álláspontja szerint a monetáris politika állította elő a helyzetet azzal, hogy magasan tartotta a jegybank az alapkamatot. Az érintettek joggal érezhették, hogy az árfolyam kalkulálható. Veres János szerint a bizottságnak a 2002 előtti jogszabályi háttérrel is foglalkoznia kellene, továbbá azzal, hogy mikortól, minek hatására vált kockázatossá a devizahitelezés.
