Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei év a stagnálásról szól a magyarországi nyomdaiparban mind a megrendelésállomány, mind a bevételek szempontjából, ugyanakkor az ágazatra jellemző hullámzások idén nagyobb amplitúdóval zajlottak, ami a piaci szünetek hosszának növekedését jelentette − mondta a Napi Gazdaságnak Peller Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség (NYPSZ) főtitkára. A vállalási árak nem emelkedtek idén, a fizetési morál, a cash-flow-, a hitelezési helyzet, az alapanyagárak és a beruházások leállításából adódó problémák 2011-ben is fennálltak. A szövetség jelenlegi adatai szerint némi visszarendeződés azért zajlott a piacon, azonban a becslések szerint még mindig 5-10 százalékkal (8-10 milliárd forinttal) a 2007-es szint alatt állhat a szektor árbevétele, a mérlegadatok alapján pedig még mindig feltűnően sok a veszteséges cég.
A helyzet a beruházások szempontjából sem javult, továbbra is kevés fejlesztést indítanak a nyomdaipari vállalkozások. Az elkezdett projektek általában technológiai fejlesztésre irányulnak, amelyek komplexitásukból adódóan új és ezért hatékonyabb, illetve környezetbarát technológiák használatát helyezik előtérbe.
A termékdíjfizetés kibővítéséről nem egyeztettek a nyomdákkal
A jövő év azonban tartogat némi \"izgalmat\" az iparág számára, ezek közül az egyik legjelentősebb a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos változás, amelynek értelmében a reklámhordozó papírok utáni terhet a nyomdákra hárítaná a kormány (a termékdíjjal kapcsolatban bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége is lesz a nyomdáknak, így növekszik az adminisztrációjuk). Az ötlet nem új, már 2002-ben előkerült, azonban a szakma már akkor is hangoztatott ellenérvei szerint a \"szennyező fizessen a tehermentesítésért\" elvének ellentmond, hogy a nyomdákban készülő kiadványokkal nem a nyomdák rendelkeznek, nincs ráhatásuk azok mennyiségére, minőségére vagy kivitelezésére. A kilenc évvel ezelőtti viták idején Peller szerint éppen Illés Zoltán jelenlegi környezetvédelmi államtitkár volt a nyomdaipar érveinek egyik legnagyobb támogatója. Ráadásul az ágazat egészére vonatkozó jogszabály előkészítésekor éppen az iparág véleményét nem kérték ki − tette hozzá a főtitkár.
Hatmilliárdos teher hárulhat a szektor vállalkozásaira
A termékdíjból származó összes remélt állami bevétel 36 és 60 milliárd forint közötti összeg lehet, becslések szerint az évi 170 milliárd forint árbevételt realizáló nyomdaiparra ebből hatmilliárdos teher juthat jövőre. A legnagyobb kérdés, hogy a nyomdák képesek lesznek-e az új költségtételt megrendelőikre hárítani. Erre csak akkor lehet mód, ha a termékdíj külön soron jelenik meg a számlákon, a jelenlegi tervezet megfogalmazása azonban ebből a szempontból nem egyértelmű. Az ágazat már nem feltétlenül képes arra, hogy 5-6 milliárdos árbevétel-kiesést elviseljen, hiszen a papírárak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, az eladósodás és az egyre kisebb árrés pedig meglehetősen túlfeszített piaci helyzetet teremtett a főtitkár szerint. A nyomdákra terhelt termékdíj a szürkegazdaság felé is tolhatja a szektort, a NYPSZ úgy véli, az állami bevételek realizálásának egyszerűbb módját jelenthetné a papír terhelése, hiszen Magyarországon e szegmens alig egy tucat szereplőt − gyártót és kereskedőt − tömörít, a megoldás az ellenőrzések hatékonyságára, költségeire (és így a tervezett bevételek teljesülésére is) is jó hatással lenne.
Feszültséget okozhat a kötelező bérkompenzáció
A főtitkár úgy véli, a munka törvénykönyve eddig megismert tervezeteiből a mai viszonyoknak megfelelőbb, rugalmasabb szabályozás rajzolódik ki, ami tisztább helyzetet teremthet a munkaadók és munkavállalók kapcsolatában. Nagy kérdéseket vethet fel ugyanakkor a minimálbér, az egyelőre nem minden részletükben ismert adóváltozások, valamint a kötelező bérkompenzáció. A szektorban bőven 200 ezer forint alatt alakulnak az átlagfizetések, a bérkompenzáció pedig − ahol lehetséges volt − idén is megtörtént. Az új helyzet bérfeszültségeket hozhat, minden dolgozói szinten ugyanis nem lesz mód a minimálbér várható emelésének megfelelő lépésekre. Ezzel kapcsolatban Peller szerint nem kizárt, hogy újabb létszámleépítésekre kerül sor az ágazatban. A nyomdaiparban a munkanélküliségek évekig az országos átlag alatt, 5-6 százalékos szinten alakultak, az utóbbi három évben azonban szinte egyik pillanatról a másikra az országos adat közelébe emelkedett a mutató.
