Kemény munka vár valamennyi, az Egyesült Államokon kívül működő pénzintézetre, hogy eleget tegyen az amerikai adóhatóság (IRS) adatszolgáltatási előírásainak. A hatóság a FATCA szabályozásban azt kéri a pénzintézetektől, hogy az USA-ból bármely más államba irányuló pénzátutalásokról adjon információt − lényegében mondja meg, kinek ment a pénz. Az indoklás szerint őket csak az a tranzakció érdekli, amelynek révén amerikai számlatulajdonos jut pénzhez. Ha a bank nem kíván együttműködni, a hatóság kiutalás előtt 30 százalékos forrásadót fog levonni minden egyes az USA-ból induló összeg után. Akkor is, ha az amerikai nagybácsi a nyugdíja egy részét utalja kelet-európai rokonainak.
Az ötlet ellen lényegében valamennyi ország hevesen tiltakozott, ám sokat nem tehettek. A pénzügyi intézmények a maguk részéről igyekeznek majd eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek − ellenkező esetben olyan versenyhátrányt szenvedhetnek el, amit semmivel sem tudnak kompenzálni. Az államok pedig elkezdtek hasonló lépéseket fontolgatni − vagyis büntetőadó kivetését kilátásba helyezve követelnének meg számukra fontosnak ítélt adatokat.
Annyi bizonyos, hogy a hatóság nem adózási kérdést akar tisztázni: nem az érdekli, hogy adott bevétel, jövedelem adózott-e vagy sem − mondta Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. A cél nagyon leegyszerűsítve az, hogy az adóhatóság betekinthessen a házi büdzsébe − ennek fontos eleme a külföldre irányuló utalás.
Az adatszolgáltatás pontos szabályozása jelenleg kidolgozás alatt áll, itt számos kérdést kell majd tisztázni. A menetrend szerint az év végére állnak össze a részletszabályok, a szükséges nyomtatványok pedig 2012 közepén lesznek meg. Az intézményeknek 2013. június 30-ig kell megállapodást kötniük az IRS-szel − azt még nem tudni, mikorra kell megfelelni a feltételeknek. A részletszabályoknál tisztázni kell, ki számít majd \"amerikainak\" − az amerikai állampolgárok mellett. Az volna logikus, ha amerikai illetőséget kapnának a magánszemélyek mellett a cégek is, ám ebben az esetben sem könnyű a meghatározás. A kisebbségi tulajdonos alapján beletartozhat-e a körbe a társaság? És ha a kisebbségi tulajdonos maga is cég? És ha a tulajdonosi lánc végén egy ismeretlen hátterű offshore vállalkozás áll?
A bankok, egyéb intézmények számára sem utolsó szempont, hogy mi alapján kell majd differenciálniuk ügyfeleiket. Viszonylag egyszerű az eljárás az új belépőknél, hiszen esetükben egy már a követelményeknek megfelelő adatsort tudnak kiküldeni, amelyből kiderül, hogy az érintett ügyfél amerikai illetőségű vagy sem. Ám a régi ügyfelek esetében teljesen új mezsgye szerint kell eljárni. Az biztos, hogy minden ügyfelet nyilatkoztatni kell. Az adatszolgáltatás megtagadható, ám ez azonban azt is jelenti, hogy az ügyfél kapásból mínusz harminc százalékkal számolhatja a kapott bevételt, jövedelmet.
Egyelőre megbecsülni sem lehet az adatszolgáltatás költségeit − mondta Szép Péter, a Deloitte partnere. A számla akkor lesz a legkisebb, ha az IRS egy közös platformot ajánl fel − például saját honlapján −, ahol a megfelelő adatok feltölthetők. Itt az informatikai fejlesztést nem az intézmények készítik majd el, praktikusan nekik csak az adatot kell begyűjteniük. Más lesz a helyzet, ha minden intézménynek magának kell programot fejlesztenie, ez ugyanis indulásként is nagy kiadást jelent majd. A magyarországi leánybankok, biztosítók számára az anyabankok metodikája lesz az irányadó, a két hazai alapítású pénzintézetnek és az egyéb, magyarországi tulajdonú, érintett intézményeknek maguknak kell kidolgozniuk az adatszolgáltatás és adatgyűjtés rendszerét.
