Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Svájc ma már − az általa megkötött egyezmények révén − sem a munkavállalás, sem a vállalkozásindítás szempontjából nem különbözik az Európai Unió bármely tagállamától, az ottani gazdasági tevékenység elindítása pedig csupán bejelentéseket igényel (és nem engedélyeket) − mondta a Napi Gazdaságnak Andreas Baumann, az ABT Hungária svájci tulajdonostársa. Baumann szerint bár egy svájci cég megalapítása és fenntartása viszonylag magas költségekkel jár, a szolgáltatószektorban, azon belül is az informatika vagy a szoftverfejlesztés területén a magyar vállalkozásoknak is komoly lehetőségei adódnak. A jellemzőnek tekinthető irány azonban továbbra is az, hogy a svájci vállalkozások hoznak működőtőke-befektetést hazánkba.
Magyarországnak még ma is jó híre van Svájcban, és mivel 1956 után sok magyar érkezett hozzánk, meglehetősen jól ismerjük az országot − indokolta Baumann az ABT magyarországi terjeszkedését. A rendszerváltás után a svájci kis- és középvállalkozások egyre nagyobb érdeklődést mutattak Magyarország iránt, ez vezetett az ABT Hungária kilencvenes évek eleji megalapításához. Az alapelv az volt, hogy az ABT a Svájcban megszokott szolgáltatási színvonalat nyújtsa az ide érkező külföldi vállalkozásoknak, amelyek azonban kezdetben nem a minőséget, csak a minden szempontból alacsony költséget keresték − fogalmazott Baumann.
A Svájcból Magyarországra érkező cégek ma jó infrastrukturális háttérrel és felkészült szakemberekkel találkoznak, ami a régióban versenyelőnyt jelent az országnak − tette hozzá Láng József, az ABT Hungária magyar tulajdonostársa és ügyvezetője, aki szerint az érezhető kulturális különbségek ellenére a svájci vállalkozások vezetői és a magyar munkatársak között általában jó az együttműködés. A Magyarországra érkező svájci vállalkozásokat főként a bürokrácia és az adminisztráció területén érheti meglepetés, ebből a szempontból akadnak olyan nehézségek, amelyek az alpesi országban elképzelhetetlenek. Svájcban a vállalkozások és a hatóságok kapcsolatára a partneri viszony jellemző, az adóhatóság például ügyfélként tekint a cégekre, kommunikál velük és közösen egyeztetik az álláspontokat − utalt az ideális állapotokra Baumann.
Láng szerint ha egy befektető ugyanazt a szabályrendszert várja el külföldön, mint ami otthon érvényes, komoly csalódásban lehet része. Ezért elengedhetetlen, hogy legyen egy bizalmi személy, egy \"treuhand\", aki képes az országok közötti különbségeket a külföldi befektető nyelvén értelmezni. A hazánkba érkező cégek rossz tapasztalatai általában a téves helyzetfelmérésből és ennek a bizalmi személynek a mellőzéséből vagy rossz kiválasztásából adódtak. Ez érvényes arra az esetre is, ha egy magyar cég szeretne Svájcban befektetni − tette hozzá Láng.
A korrupciót nevezte meg Baumann Magyarországgal kapcsolatban a legfőbb problémának, ahogy fogalmazott, ez képes megölni egy ország gazdaságát. A svájci vállalkozások alapállása ugyanis az, hogy nem alkalmaznak jogszabályokon kívüli eszközöket, ami bizonyos iparágakban versenyhátrányt eredményez. Az ide érkező ügyfelek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy korrupció nélkül is működik a rendszer, amit az is bizonyít, hogy újabb és újabb befektetéseket hajtanak végre az országban, elég csak a Stadler szolnoki vagy a Givaudan makói beruházására gondolni. Ezeket a fejlesztéseket az új magyarországi adórendszer is ösztönözheti, hiszen a viszonylag széles sávra érvényes 10 százalékos társasági nyereségadó még svájci viszonylatban is kedvezőnek tekinthető − hangsúlyozta Láng.
