Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vaskos törvénytervezetet készített (65 oldalon 123 paragrafusba foglalva) a kormány számára a felszámolási eljárásról, a végelszámolásról, a cégnyilvánosságról, a gazdasági társaságokról szóló törvények, valamint a kapcsolódó jogszabályok módosításáról. A kormány a Széll Kálmán terv egyik pontjaként tűzte ki célul a felszámolási eljárások és végelszámolások gyorsítását. A KIM előterjesztése közigazgatási egyeztetésen van, pontjai még módosulhatnak, így jelenleg nem tekinthető a kormány álláspontjának − derül ki a kormany.hu-n közzétett előterjesztésből.
A szaktárca szerint a törvénymódosítás célja többek között az, hogy visszaszorítsa az államot és a hitelezőket károsító vállalkozói magatartásokat, bővítse a cégvezetők és -tulajdonosok felelősségre vonási lehetőségét, megszüntesse az adósságokat eltüntető \"cégtemetőket\" és gyorsítsa a nem működő, vagyontalan cégek piacról történő kivezetését, amihez egy új eljárástípust, az úgynevezett kényszertörlési eljárást is bevezetnek.
Nagyobb szerepet kap az adóhatóság
A tartozásokat felhalmozó cégek \"cégtemetőbe\" juttatását (amikor a felszámolás elindulása előtt az adós cég a hitelezők kijátszására egy új tulajdonoshoz kerül) úgy akadályoznák meg, hogy az adóhatóság jóváhagyása kellene ezentúl a kft. üzletrészének átruházásához. A tulajdonos kérheti a jóváhagyást, amit a változásbejegyzési kérelemhez kell mellékelni. Az adóhatóság megtagadja a jóváhagyást vagy biztosítékadáshoz kötheti, ha a cégnek köztartozása van, vagyonmérlegében a kötelezettségek összege meghaladja a saját tőke 200 százalékát, vele szemben végrehajtási eljárás van folyamatban vagy gazdasági tevékenységével kapcsolatos peres eljárás, illetve felszámolási kérelmet nyújtottak be ellene.
A cégbedöntők cégalapítását is az adóhatóságnak kellene meggátolni. A vonatkozó adótörvény módosítása szerint nem adna ki az adóhatóság új adószámot annak, aki olyan cégben volt vezető tisztségviselő (vagy többségi tulajdonos, akár cégként), ahol 15 (legnagyobb adózóknál 30) millió forint adótartozás áll fenn, illetve szűnt meg jogutód nélkül az elmúlt öt évben vagy az elmúlt öt évben 50 (legnagyobbaknál 150) milliós adóhiányt állapított meg a hatóság, s az nem lett rendezve. Nem kaphat adószámot az sem, aki olyan cégben volt érdekelt, amelynek felfüggesztették, törölték az adószámát, mert a cég fiktívnek bizonyult.
A bűnügyi nyilvántartó elektronikusan ellenőrzi majd az eltiltást
Szigorítják és kibővítik a vezetői felelősségre és eltiltásra vonatkozó szabályokat. A jövőben öt évre eltiltható lesz a cégvezetéstől és nem lehet többségi tulajdonos más cégben az, aki olyan gazdasági társaságnak volt vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa (a törlés évében vagy az azt megelőző évben), amelyet a cégbíróság hivatalból, megszüntetési eljárással törölt a cégnyilvántartásból.
Szintén öt évig nem lehet más társaságban cégvezető, egyszemélyes tulajdonos, közvetlen vagy közvetett többségi befolyással rendelkező tag az, akinek felelősségét (cégvezetőként, -tulajdonosként) a csőd- és felszámolási eljárásokban ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította és a helytállási kötelezettségét nem teljesítette. Az sem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akire a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és azt nem fizette be.
Nem lehet többségi tulajdonos és ügyvezető más cégben az, aki a korábbi cégével kapcsolatos helytállási kötelezettségét nem teljesítette (a volt tulajdonos a tagsági jogviszony megszűnésétől számított öt évig még ugyanúgy felelős a tulajdonoscserét megelőzően keletkezett tartozásokért, mint amikor még tulajdonos volt). Az utóbbi esetekben az eltiltás a végrehajtási eljárás időtartamára és annak eredménytelenségétől számított öt évre vonatkozik. A cégvezetők eltiltását ezentúl a bűnügyi nyilvántartó szerv is ellenőrzi elektronikusan a cégnyilvántartásból.
Korlátlan lesz a rosszhiszemű tulajdonos felelőssége a cég tartozásaiért
A társaság jogutód nélküli megszüntetése vagy az üzletrész (részvény) rosszhiszemű átruházása esetén a cégtulajdonosok nem hivatkozhatnak korlátolt felelősségükre, ha azzal visszaéltek. A tulajdonosok egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. Különösen akkor felelősek, ha a cégvagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették − vagy vagyonvesztés esetében a hitelezők érdekeit sértő módon jártak el −, hogy tudták, ezáltal nem tudják majd teljesíteni a társaság tartozásait. A minősített befolyással rendelkező tag felelősséggel tartozik a megszüntetésre kerülő cég minden olyan kötelezettségéért, amelyre a felszámolás alatt a cég vagyona nem elegendő, ha a bíróság a hitelezők kérelmére megállapította a hátrányos üzletpolitikája miatt felelősségét.
Az átalakuló gazdasági társaságoktól a köztartozásokat is próbálják behajtani. Az átalakuló cégtől a hitelezők eddig is követelhettek biztosítékot (az átalakulás második közzétételét követő 30 napon belül), ha a jogutód társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelődé volt, ám ezentúl akkor is, ha a jogelődnek köztartozása volt.
