Több önkormányzat alól is kirántja majd a talajt a pénteken benyújtott adócsomag egy mellékmondata. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása szerint a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhelyként, telephelyként csak olyan címet adhat meg, ahol a gépjárművek tényleges tárolása, karbantartása zajlik. Ezt az illetékes település jegyzője írásban igazolja. Ez azt jelenti, hogy véget érnek azok a \"belföldi offshore\" ügyletnek beillő ügyeskedések, amelyek révén önkormányzatok magukhoz csábítottak cégeket, így lényegében valós tevékenység nélkül generáltak maguknak extra adóbevételeket.
Sok település azzal csábította magához a cégeket − többnyire jelentősebb járműparkkal rendelkezőket −, hogy ott nem kell iparűzési adót fizetniük, ellentétben korábbi székhelyükkel. A vállalkozások megspórolták az ipát, az önkormányzatok pedig megkaparinthatták a gépjárműadót − ami központi adó ugyan, ám a bevétel az önkormányzatokat illeti. Az eljárás elég aggályos volt, hiszen az adott székhelyen, telephelyen valós gazdasági tevékenység nem folyt, ráadásul azok az önkormányzatok, ahonnan elszármaztak a cégek, duplán rosszul jártak: nemcsak az ipát, hanem a gépjárműadót is elbukták. A jövőben ezek a cégek kénytelenek lesznek visszavándorolni oda, ahonnan érkeztek.
Az önkormányzatok − ahogyan azt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára hónapokkal ezelőtt bejelentette − jövőre tetszőleges helyi adót is kivethetnek. A települési adó fantázianevet viselő adó lényegében bármire kivethető, csak néhány szabályt kell figyelembe venni. Az adó nem lehet konkurenciája központi adónak, vagyis azt nem lehet forgalom vagy jövedelem után megszabni, és a települési adó nem jelenthet nagyobb bevételt, mint az iparűzési.
Praktikusan olyan adófajtákra lehet számítani, amelyek valamilyen szempontból specifikusak. Ilyen lehet vízparton akár a nádasirtási vagy szúnyogritkítási adó, de akár az ebadó mintájára is ki lehet találni házikedvenc-adót. Ezek azért nem hoznak majd gigantikus bevételt − a legtöbbet hozó iparűzési adó éves szinten összesen mintegy 500 milliárd forintot jelent.
