A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés kiemelkedő szerepet játszhat a klímaváltozás mérséklésében és az Európai Unió megújuló energiaforrásokra vonatkozó, 2020-as célkitűzéseinek teljesítésében. Mindezek ellenére a hőszektor meglehetősen kevés figyelmet kap − fogalmaz az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon című tanulmányában.
Az egységnyi energiára vetített költségeket elemző kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy − bizonyos esetekben − a megújuló energiaforrásokra alapozott megoldások a fosszilis energiahordozók hasznosításának gazdasági szempontból kedvező alternatíváját jelentik. Különösen érvényes ez a geotermikus energia üvegházban, akvakultúrában vagy távhőrendszerben való, illetve a biogáz kapcsoltenergia-termelésbeli hasznosítására. Hosszabb távon pedig a megújulóknál további költségcsökkenésre lehet számítani.
A környezeti hatás szempontjából a háztartási léptékű berendezések közül a szilárd biomassza hasznosítása a legkedvezőbb. A kisebb távhőrendszerek között szintén a biomassza rendelkezik a legkedvezőbb kibocsátási mutatókkal, nagyobb léptékben viszont a mélységi geotermia hasznosítása mutatja a legkedvezőbb környezeti hatásokat. Mindemellett a munkahelyteremtés szempontjából is komoly szerepet tölthetnek be a megújuló alapú hőtermelő technológiák, elsősorban a vidéki lakosság megtartásában.
Ahhoz azonban, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításának előnyeit élvezhessük, elengedhetetlen a jogszabályi és támogatáspolitikai környezet fejlesztése. A nem kellőképpen transzparens jogszabályi háttér és az akár több évig elhúzódó eljárás elijeszti a befektetőket. Emiatt különösen időszerű, hogy más EU-tagállamok támogatáspolitikai gyakorlatainak vizsgálata és a hazai ösztönzési rendszerre vonatkozó javaslatok megfogalmazása után tegyünk javaslatot a hazai ösztönzési rendszer kialakítására − fogalmaz a tanulmány.
A hőtermelés támogatása a sok elszórt, kis teljesítményű termelőegység miatt jóval bonyolultabb, mint a megújuló alapú áramtermelés ösztönzése, ezért a villamosenergia-szektorban szerzett tapasztalatok nem ültethetők át egy az egyben erre a területre. A támogatáspolitikát illetően a legfontosabb tényező a stabilitás, amely megalapozza a befektetői bizalmat − vonja le a szervezet az európai országokban bevezetett ösztönzők hatáselemzésének következtetéseit.
