Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− A termelők erős kritikával illették az új távhőszabályozást, mondván, az újonnan meghatározott termelői árszint a talpon maradást is kérdésessé teszi. Alakulhat még a rendszer vagy az üzemeltetőknek bele kell nyugodniuk a változtathatatlanba?
− A törvénymódosításban szereplő változtatásnak két célja volt; egyrészt a fogyasztói érdekek jobb érvényesítése, a támogatási források igazságosabb elosztása, hogy azok ténylegesen a rászoruló felhasználókhoz jussanak el, másrészt a távhőszektor hatékonyságának javítása. A piaci szereplők némelyike a korábbiakhoz képest kényelmetlenebbül érzi magát, bizonytalanságukat vélhetően a megcsappanó nyereség váltotta ki. A problémának nem lehet más orvoslása, mint hogy a társaságoknak javítaniuk kell hatékonyságukat. Rendszerszintű aggály esetén azonban van lehetőség a korrekcióra, a Magyar Energia Hivatal a tapasztalatok alapján elemzi az új helyzetet. A Matászsz-szal és a kapcsolt termelők képviseletével folyamatosak az egyeztetések.
− A korábbiakhoz, a 70 milliárd forintos kát-kasszához képest hogyan alakul a támogatási keret?
− Miután a földgázalapú kapcsolt termelőket leválasztották a támogatási rendszerről, a tisztán megújuló alapon termelők számára nagyságrendileg a korábbival megegyező mértékű dotáció áll rendelkezésre. A hőoldali átvétel nem díjazza a villamosenergia-termelő kapacitásokat − ez kifejezett célja is volt a módosításnak. Az új rendszer azokat a termelőket érintheti kedvezőtlenül, amelyek korábban az áramtermelésre optimalizálták tevékenységüket. A megújuló-alapú termelésnél viszont kiszámíthatóbb lett az átvételi rendszer. Számukra az átmenet időszakában, januártól nem változnak a kát-tarifák. A szolgáltatók hődíjtámogatására mintegy 30 milliárd forintot különítettünk el a Mavir támogatási alapjában, ezen túl 2 milliárd forint jut a felsőoktatási és egészségügyi intézmények hődíjtámogatására, valamint további 10 milliárd forintot fordítottunk egy intervenciós alap létrehozására, amelyből az átállás költségeit fedezhetik szükség esetén.
− Meddig tarthat ki az áremelési stop?
− Az előttünk álló fűtési szezonban nem kell áremeléstől tartani. Az árak befagyasztása kapcsán azonban fontos szempont az üzembiztonság is, amelyet kedvezőtlenül befolyásolhat a huzamosabb moratórium. Ezért a szaktárcánál javaslatot fogalmaztak meg a kormányzati döntéshozás számára, amely a szolidaritási tényező bevezetésével kezelné a szociális kérdést és középtávon biztosítaná a közműrendszerek veszélytelen működését. A döntés azonban kormányzati kompetencia.
− A globális és az energiagazdaságban a közelmúltban bekövetkezett változások után is tarthatóak a kormány által a megújuló energiák fejlesztésére kijelölt célszámok?
− A megújuló energia felhasználására vonatkozó célszámok tarthatóak és tartani is kell azokat. A korábbi elképzelésekhez képest elsősorban a megújuló-alapú hőtermelés játszhat nagyobb szerepet e célok elérésében − erre Magyarországot adottságai is predesztinálják. Ugyancsak jelentős feladat vár a megújuló energiákra az áramtermelés terén, mivel a következő két évtizedben évi átlag 1,5 százalékos igénybővüléssel számolhatunk. Mindez azt jelenti, hogy a Nemzeti Cselekvési Tervben megfogalmazottaknál is nagyobb teljesítményre lesz szükség megújuló energiaforrásokból.
