Az ingatlanpiac zsugorodásával tömegével zárnak be a kis ingatlanközvetítők, a még piacon maradó irodák pedig csökkenő létszámmal, napi szinten küzdenek a túlélésért. A kis irodák a pénzmosás elleni küzdelem jegyében megfogalmazott szabályoknak kapacitás hiányában egyre nehezebben felelnek meg, pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyre fokozottabban ellenőrzi ezeknek a szabályoknak a betartását − mondta lapunknak Leitner József ingatlanszakértő. Mint kifejtette, igaz ugyan, hogy az ingatlanszakma kiváló terepe a pénzmosásnak, azonban a játékosokat, a NAV valós célcsoportját nem a kkv-k között kell keresni − hangsúlyozta.
A cégnyilvántartásban vizsgálódva könnyen megállapítható − mondta Leitner −, hogy ingatlanos cégek tömegei offshore-paradicsomokban bejegyzett offshore cégek tulajdonában állnak, s Budapesten négy-öt ügyvédi irodához, illetve négy-öt irodaházhoz − Váci út, Teréz krt., Dunavirág utca, Népfürdő utca, Bajcsy-Zsilinszky út − kapcsolhatók. Egy Népfürdő utcai irodaház negyedik emeletére például 70 olyan céget jegyeztek be − tevékenységi körében ingatlanfejlesztéssel, -közvetítéssel, -forgalmazással vagy -értékeléssel −, amelyek óriási árbevétel mellett nulla nyereséget generálnak, hasonlóan egy másik, Bajcsy-Zsilinszky úti irodaházhoz − hívja fel a figyelmet a szakértő.
A témáról a Műegyetemen novemberben előadást tartó Leitner felteszi a kérdést, vajon mi lehet az a logikus ok, ami miatt egy cég éveken keresztül minden látható eredmény nélkül folytat ingatlanos tevékenységet, ugyanakkor lényegében alkalmazottak nélkül vagy egyetlen alkalmazottal milliárdos forgalmat és nulla vagy minimális nyereséget termel. Leitner szerint néhány nagy ívű, meg nem valósult ingatlanfejlesztési koncepció mögött is felvetődhet a pénzmosás gyanúja, utal például egy olyan Duna-parti, el sem kezdett projektre, amelyet a több száz millió eurós finanszírozási igénye már 2006-ban is komolytalanná tett. A klasszikus offshore-paradicsomokban − Delaware, Ciprus, Aruba − bejegyzett ingatlanos cégek bonyolult céghálózaton keresztül rendkívül gyakran kombinálódnak néhány hollandiai, gibraltári, illetve dublini címmel, s mint mondja, az itthon ismert ingatlanfejlesztők közül is többen állnak ilyen − az említett kérdések felvetésére alkalmas − partnercégekkel kapcsolatban. A szakértő szerint az ingatlanszakma is kíváncsian várja, hogy a NAV a nagy fejlesztők körében is elkezd-e vizsgálódni, s úgy véli, különösen a 2000 után, az ismeretlenből előtűnő, offshore hátterű ingatlanfejlesztők tarthatnának számot a NAV érdeklődésére.
