A távközlési szolgáltató cégeket sújtó különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság. A testület szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék. Másként látta ezt a kormányzat, amikor tavaly októberben elfogadta a különadó fizetését megalapozó jogszabályt. Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca vezetője akkor ugyanis azt mondta: a különadó nem tekinthető telekomadónak, hisz nem a távközlési, informatikai tevékenységre rótták ki, hanem kimondottan pénzügyi természetű. Ezért azt gondolja a kormányzat, hogy ez nem ellentétes az uniós szabályozással, szemben a néhány európai országban − például Spanyolországban, Franciaországban − kivetettel, amelyekkel szemben Brüsszel vizsgálódik.
Brüsszel azt is nehezményezi, hogy Magyarország, pontosabban a kormányzat nem konzultált az érdekelt felekkel a terhek megváltoztatásáról. A cégek korábbi közlései is ezt támasztották alá, csak az utolsó pillanatban értesültek a tervekről. A kormány viszont úgy ítélte meg, \"a piaci szereplők megértették a helyzetet\".
A kormányzat 2010-től, három évre szándékozott kivetni a különadót, s azt az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5 százalék között határozta meg. Eszerint a távközlési cégek tavaly több mint 60 milliárd forintot fizettek ilyen címen az év végén a büdzsébe, ennek legnagyobb részét, 27,5 milliárd forintot a Magyar Telekom állta (a cég tegnapi tőzsdei árfolyammozgásáról és a vállalatra ható brüsszeli döntésről cikkünk a 13. oldalon), ám például a Telenor Magyarországnak is tízmilliárdos pluszterhet jelentett az új adó.
A kormánynak most két hónapja van arra, hogy tájékoztassa az Európai Bizottságot az intézkedésekről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ennek kapcsán kiemelte: \"a közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is.\"
