Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon az elmúlt években a válsággal párhuzamosan kapott nagy lendületet a diszkontosodás. Az évtizedes nemzetközi tendenciák egyértelműen a várt dezinflációs hatást tükrözik és ez már itthon is látványosan érvényesül. Az olcsóbb termékeknek a méretgazdaságosság mellett a legmodernebb technológiák és a fejlett logisztikai eszközök engednek teret − mondta lapunknak Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója. Mindez a fogyasztói kosárban több módon is megjelenhet. Egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az adatfelméréseit különböző boltokra és különböző termékekre terjeszti ki, így itt van rá lehetőség, hogy a saját termékeket is árusító diszkontok lejjebb tolják az árváltozási ütemet − mutatott rá Mináry Borbála, a KSH szakértője. Másrészt elképzelhető, hogy a háztartási statisztikákat követő kosár összetételében is változáshoz vezet előbb-utóbb. A fogyasztói árindexet alkotó áruknak és szolgáltatásoknak a fogyasztók vásárlásait követő súlyai technikai okokból mindig a két évvel korábbi szintet tükrözik. Így idén a 2009-es helyzetre alapozva számolják a mutatót. A diszkontosodás ekkorra már tényleg előtérbe került Magyarországon − tette hozzá Mináry −, ám a válság okozta szerkezetváltozás dominánsabb volt.
A hazai statisztikai adatok nem ismerik a diszkontosodás fogalmát, pedig ez fontos kereskedelmi tendencia és így a kiskereskedelmi adatokra lényegi hatással lehet − hívta fel a figyelmet Györfi Mihály, a KSH kutatója. A diszkontok által folytatott verseny következtében lefelé nyomott kiskereskedelmi árak nemcsak a fogyasztói árakban tükröződnek, hanem pozitív hatással vannak a forgalom volumenére is. Adott vásárlóerő esetén a lakosság nagyobb volumenben tud termékeket vásárolni az alacsonyabb árak mellett. A forgalom volumenének élénkülése azonban még nem jelenti az összértékének az emelkedését is − hívta fel a figyelmet Györfi. Márpedig a GDP-növekedésen túl ennek is lényegi szerepe van, ez számít ugyanis az áfabevételek és így a költségvetési bevételek szempontjából is.
Arról nincsenek adatok, hogy a diszkontosodás önmagában a fogyasztási kiadások növelésére ösztönözné a vásárlókat. A mai körülmények között azonban érdemes figyelembe venni, hogy a fentiek összege attól függ, mennyi a háztartások áruvásárlásra fordítható jövedelme, ami többek között a devizahitel-törlesztések miatt jelentősen csökkent. Bizonyos mértékű pozitív ellenhatást nyújthat a diszkontosodás − vélik a szakértők −, de egy általános recesszió negatív hatását nem képes ellensúlyozni.
