Miután az egyre kevesebb vevő egyre spórolósabb, a diszkontüzletek vidéken sem csak a hagyományos kis üzletektől halásszák el a vásárlókat. Számos, korábban csak nagykereskedelemmel foglalkozó üzlet akad például, amelyik ma már a kis tételben vásárlókat is kiszolgálja, lényegében diszkontáron − sok dunántúli városban lehet így nemcsak ruhát vagy cipőt, hanem zöldséget, virágot, halat vagy épp műanyag termékeket is beszerezni. Abban az ágazat szinte minden szereplője egyetért, hogy a folyamatosan csökkenő fizetőképes kereslet mellett az áfa és a jövedéki adó emelését nagyon kevesen tudják majd áthárítani a vásárlókra, ami újabb üzletek bezárásához, illetve a feketekereskedelem térnyeréséhez vezethet.
A siófoki Balaton-Coop Zrt. is elsősorban az egyre több vásárlót elcsábító diszkontok miatt vágott bele a mintegy 18 ezer négyzetméteres, várhatóan az év végére elkészülő Sió Plaza építésébe, nagyrészt hitelből − nyilatkozta lapunknak Dorma László kereskedelmi igazgató. A térségben is jelen van olyan diszkontlánc, amely már telekvásárlással is felkészült a további terjeszkedésre − mondta el a döntés egyik indokaként Dorma. A vevők egyre árérzékenyebbek, ráadásul nehéz kezelni − főként a kisebb cégeknek, de még a Balaton-Coopnak is − az akár naponta változó, döntően az időjárástól függő keresletet. A Balatonnál idén nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, ám ennek jelentős részét a diszkontok realizálták. Talpon maradni és továbblépni elsősorban a magas minőségű termékek forgalmazásával lehet − tette hozzá az igazgató.
A Vas és Zala megyében bolthálózatot működtető Szivárvány Kereskedelmi Kft. értékesítési vezetője, Dombosi Ferenc szerint a diszkontáruházak fokozatos térnyerése − különösen a nagyvárosokban és a határ menti településeken − tovább apasztja a forgalmukat. Árbevételük tavaly 13 százalékkal csökkent, idén pedig további mintegy 15 százalékos visszaeséssel számolnak. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a térségbeli diszkontok olyan cikkeket kínálnak dömpingáron, amelyek hosszú évek óta a társaság árbevételének több mint a felét adják. Tavaly két üzletük bezárására kényszerültek, másik kettőt pedig bérbe adtak; az előremenekülés jegyében belevágtak egy nagy alapterületű üzlet kialakításába az egyik forgalmas, a határhoz vezető út mentén, ám az építkezést csak további ingatlanok eladásából tudják befejezni. Az áfa és a jövedéki adó emelése tovább rontja majd a hazai kiskereskedelem pozícióit − tette hozzá Dombosi −, hiszen az egyre nagyobb konkurencia, illetve a vásárlóerő csökkenése mellett aligha lehet árat emelni.
A diszkontok hatását a nem hagyományos értékesítési formákban működők is érzékelik. Nógrádi Zoltán, aki elsősorban Veszprém megye kisebb településeit járja mozgó abc-jével, úgy véli, a diszkontok akciós áraival nem lehet felvenni a versenyt. A vevőkör a városok 15-20 kilométeres körzetében tovább szűkült az elmúlt egy évben, s mindinkább csak a távoli kis falvakba érdemes járni. Ennek viszont egyre nagyobb a költsége, különösen a magasabb áfa, illetve jövedéki adó mellett. A diszkontüzletek elszívó hatását a piaci árusok is érzik, egyre kisebb a győri, a székesfehérvári, sőt a balatoni vásárok és vásározók forgalma. Két év alatt csaknem a felére csökkent a forgalom − számolt be az évek óta a fonyódi vásárban áruló Németh Erika −, emellett szinte minden második vevő megjegyzi az adott árura: ezt a diszkontban olcsóbban lehet megvenni.
