Eddig nem nagyon jöttek be azok az ígéretek, amelyek átmeneti adókról szóltak − mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadója arra a kérdésre, mennyi ideig maradhat fenn reálisan a 202 ezer forint feletti bérek esetében a szolidaritási hozzájárulás - az azóta pontosított verzió szerint nem hozzájárulásról, csak a szupebruttó megtartásáról lesz szó. Legutóbb 2006-ban határozott a Gyurcsány-kormány átmeneti különadó bevezetéséről, majd ezt 2010-től a Bajnai-kabinet beépítette az átalakított szja- rendszerbe.
Az arányos, progresszív jövedelemadózás bevett dolognak számít Európában − hangsúlyozta Vámosi. A 202 ezer forintos határ pedig megfelelhet e kritériumnak. A KSH szerint a bruttó átlagbér idén január−júliusban 211 ezer forint volt, ám ebbe beleszámítják az adómentes és a nem adótábla szerint adózott jövedelmeket is. Az adóhatóság által kimutatott bruttó havi bér tavaly 155 ezer forint volt, vagyis a 202 ezer forint bőven e fölött van − mondta Vámosi. (Véletlen egybeesés lehet, hogy a 202 ezer forint az ötszázalékos bérajánlással felszorozva 213 ezer forintot eredményez, ami felett a számítások szerint az szja-átalakítással már jobban járnak a munkavállalók.)
A szuperbruttó megtartásával a két szja kulcs - pontosabban szja terhelés - 16 és 20,3 százalék lesz. A kormány a nagyobb jövedelemmel bíró kört nem jutalmazza, az ennél kevesebbet keresőket nem büntetni, vagyis nem változik semmi. Ez azt is jelenti, hogy a kormány a járulékemelést nem számítja bele a \"senki sem jár rosszul\" elvbe. E mellett a modell mellett azt mindenképpen pluszteherként éli majd meg minden munkavállaló. Az más kérdés, hogy ki és hogyan számítja majd ki hitelt érdemlően, mennyibe is került a kompenzációs, s ehhez képest mekkora bevételt hozott a megtartott szuperbruttó.
A lényegét tekintve felső kulcs komoly progressziót nem hoz − állapította meg Hegedüs Sándor, az RSM DTM adótanácsadója. Valószínűleg valóban átmeneti lesz az emelés, legalábbis Hegedüs szerint a rendszer egyszerűen pár év alatt kinövi a problémát. Ennyi idő alatt tervezi a kormány - pillanatnyi állapot szerint - a szuperbruttó és a kompenzáció megszűntetését. A későbbi, vélhetően szintén a kormány által erőltetett minimálbér-emelések és béremelési ajánlások az inflációval együtt \"megoldják a problémát\", amit az adójóváírás által jelentkező kiesés jelent.
Ellentmondások is vannak a rendszerben: az állami szférában egyrészt a kormány vélhetően az ideihez hasonlóan jövőre is megoldja a szükséges emelést, ám ez csak nettó szinten kezeli a helyzetet, immár második éve. Így reálértéken komoly veszteséget kell elkönyvelnie az érintetteknek − mondta Hegedüs.
A versenyszférában a gyerekkedvezményt igénybe venni nem tudó, hat órában foglalkoztatottak lesznek az igazi vesztesek. Fennáll annak a veszélye is, hogy a munkaadók igyekeznek majd hatórás munkaidőbe vinni, akit csak lehet − ez főleg a kisvállalkozásoknál, szellemi munkát végzőknél valószínű megoldás.
| 1. Kiépül a munkát és családokat támogató adórendszer. |
| 2. Az állam a gyermek neveléséhez szükséges jövedelmet nem adóztatja. |
| 3. Megszűnik az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézménye. |
| 4. A minimálbér 92 ezer, a garantált bérminimum 108 ezer forintra nő. |
| 5. A költségvetési szférában fennmarad a kompenzációs rendszer. |
| 6. A kormány a versenyszférának 5 százalékos béremelést ajánl. |
| 7. A bérajánlás feletti emelés egy részét az állam a munkáltatónak részben visszatéríti. |
| 8. Célzott kompenzációs rendszer segíti azon munkavállalókat, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek és nincs szürke jövedelmük. |
| 9. Az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű átmeneti szja-hozzájárulást kell fizetniük a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelműeknek. |
| 10. A munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék egy százalékponttal nő. |
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
