Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Monsanto és a Pioneer több cége, összesen 15 társaság, a francia kormány, valamint az Európai Bizottság is részese volt annak az eljárásnak, amely tavaly februárban kezdődött az Európai Bíróságon és most szeptember elején fejeződött be ott. Olyan (ideiglenes nemzeti intézkedés kapcsán indult) jogvita került a bíróság elé, amelyben felfüggesztették a MON 810 kukorica‑vetőmag − géntechnológiával módosított szervezet (GMO) − értékesítését és felhasználását, majd pedig megtiltották az e kukoricavonalból származó vetőmagfajták vetését.
Az Európai Bizottság 1998. április 22‑i határozatával − a Monsanto Europe kérelmére − engedélyezte a MON 810 kukorica forgalombahozatalát. A francia mezőgazdasági és halászati miniszter 1998. augusztus 5-én írásban hozzájárult a forgalombahozatalhoz. A cég 2007. május 4‑én kérte a MON 810 kukorica forgalombahozatalára vonatkozó engedély megújítását Franciaországban. A mezőgazdasági és halászati miniszter 2008. február 9‑ig felfüggesztette belföldön a MON 810 kukorica‑vetőmag végfelhasználók részére történő értékesítését és annak felhasználását. Közben a miniszter rendeletben tiltotta be ezt a kukoricát. A Monsanto négy cége a rendelet megsemmisítését kérte az Államtanácstól.
A francia hatóság a rendeletet bejelentette az Európai Bizottságnak és sürgős intézkedést kért. Közben más cégek is kérték az Államtanácstól a rendelet negligálását. Arra hivatkoztak, hogy a géntechnológiával módosított és takarmányozásra használt MON 810 kukorica nem tartozik a tiltó uniós rendelkezések hatálya alá, a mezőgazdasági és halászati miniszter pedig tévesen alkalmazta a jogot.
Az Államtanács előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól. Ebben egyebek mellett azt tudakolta, hogy ha a GMO uniós tiltását megelőzően egy kormány engedélyezte egy ilyen vetőmag alkalmazását, akkor azt is kötelezően be kell tiltani, vagy a sorsáról a tagállamok nemzeti hatáskörben dönthetnek. Az egyes tagállamok hozhatnak-e védintézkedéseket az EU-rendeletre hivatkozva? Amennyiben igen, tehetnek-e sürgősségi intézkedéseket? Ilyen lehet például a termékek használatának felfüggesztése abban az esetben, ha a tagállam elégséges indokkal rendelkezik annak feltételezésére, hogy egy GMO-növény a környezetre kockázatot jelent, vagy ha nyilvánvaló, hogy a termékek valószínűleg komoly kockázatot jelentenek a környezetre, figyelemmel a kockázatok azonosítására, azok valószínűségének értékelésére és hatásai jellegének értékelésére.
Az első kérdésre azt válaszolta a bíróság, hogy egy létező termék engedélyének meghosszabbításakor a nemzeti hatóság − a felhasználással vagy forgalombahozatallal kapcsolatban − nem állapíthat meg felfüggesztő intézkedéseket vagy ideiglenes tilalmat, ilyen intézkedéseket viszont az uniós rendeletnek (ez 2003-ban született) megfelelően elfogadhat. Ez a rendelet úgy szól: ha nyilvánvaló, hogy a rendelettel − vagy azzal összhangban − engedélyezett termékek valószínűleg komoly kockázatot jelentenek az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, vagy amennyiben felmerül egy engedély sürgős felfüggesztésének vagy módosításának a szükségessége, akkor az megtehető.
A sürgősségi intézkedésekről úgy vélte még a bíróság, hogy az uniós élelmiszer-biztonsági rendelet csak eljárási feltételek esetén teszi lehetővé, hogy valamely tagállam sürgősségi intézkedéseket fogadjon el, amely feltételek tiszteletben tartásának vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.
A sürgősségi intézkedések elfogadása céljából az uniós GMO-rendelet azt írja elő a tagállamok számára, hogy a sürgősségen kívül állapítsák meg az emberi egészséget, az állati egészséget vagy a környezetet nyilvánvaló módon veszélybe sodró, jelentős kockázatot képező helyzet fennállását.
