Jó néhány, elsősorban kisebb településen még a jelentős finanszírozási gondok ellenére is ragaszkodnak az iskolákhoz, hiszen nemritkán ez az egyetlen munkahely. A megmaradás érdekében sok kis iskolába a szomszédos településekről is csábítják a gyerekeket. A veszprémi helyhatóság egyik lapunknak nyilatkozó vezető beosztású tisztviselője szerint mindenekelőtt azt kellene tisztázni, ki működteti majd az iskolákat. Csizmadia József, a zalaegerszegi kistérség oktatási ügyekben illetékes munkatársa szerint az egész napos, a gyerekek látókörét, programlehetőségeit növelő iskolára a kisebb településeken volna a legnagyobb igény, hiszen sok bejáró, több műszakban dolgozó szülőnek ez nagy terhet venne le a válláról. Ugyanakkor a megvalósítás gondot jelenthet.
Sok helyütt még a napi működés, a rezsiszámlák kifizetése is nehézséget okoz, arról nem beszélve, hogy sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Ezek az iskolák tudnak legkevésbé saját bevételt teremteni, hiszen nem egy helyütt fizetőképes kereslet híján már a büfé bérbe adása sem egyszerű feladat. A városi iskolák jelentős részében egész más a helyzet, hiszen egyrészt a szülők is jobban tudják finanszírozni a délutáni különprogramokat, másrészt az iskola saját bevételei is jóval nagyobbak. Bár az iskolák saját, gyakran változó bevételeiről pontos adatok nincsenek, a lapunk által megkérdezett pécsi, szegedi és veszprémi önkormányzatnál is azt közölték, ezek az utóbbi időben összességében − különösen a külvárosi iskoláké − folyamatosan csökkennek. Ez nemcsak a fizetőképes kereslet hiányának a következménye, hanem a növekvő konkurenciának is. Az oktatási intézmények ma már sok helyütt egymással harcolnak a piacon a bérlőkért, ráadásul a közelmúltban az önkormányzatok is számos olyan sport- és kulturális létesítményt építettek, amelyekkel például egy iskolai torna- vagy osztályterem nem tud versenyezni.
