A vásárlóerő stagnál, javulásra csak hosszú távon, lassan és fokozatosan lehet számítani − állították egybehangzóan a Portfolio.hu által szervezett, a kiskereskedelmi ingatlanszektor helyzetéről szóló konferencia előadói. Budapesten jobb a helyzet, mint vidéken, s a jó helyen lévő, megfelelő bérlői körrel rendelkező, hatékonyan üzemeltetett, minőségi kiskereskedelmi központok tartják a bérletidíj-szintet. A működési költségek csökkentése, az átlátható üzemeltetés ma már létkérdés, ugyanakkor a tapasztalatok szerint a zöld, illetve energiahatékony megoldások inkább a befektetőknek vonzóak, mert az ezek beépítésével jelentkező pluszköltséget a bérlők nem hajlandóak megfizetni. A vasárnapi nyitvatartásról és a plázastopról a fejlesztők úgy vélekedtek, az durva külső beavatkozás egy működő piacba.
Hermán Róbert, a Portico Investments Ltd. regionális befektetési igazgatója kifejtette, a diszkontáruházak építésében van még piaci potenciál, mert amíg Magyarországon tízezer, Németországban négy-ötezer lakosra jut egy diszkontáruház. A bérbeadói piac a válság nyomán bérlőivé alakult, ma már az üzlet kialakítását átvállalja a bérbeadó és 4−6 havi bérletidíj-mentes időszakot is biztosít − mondta Horváth Péter, a Mosaic Property ügyvezető igazgatója. A Mosaic vezetője szerint a válság még csak most kezdődik, hiszen semmilyen makrogazdasági fundamentum nem indokolja a vásárlóerő hazai növekedését.
A nemzetközi trendekről Borbély Gábor, a CB Richard Ellis regionális vezetője elmondta, a kelet-közép-európai régióban a kiskereskedelmi ingatlanfejlesztés tartja életben a fejlesztőket, ennek fele Lengyelországra esik, úgy, hogy az új építések 97 százaléka a 100-150 ezer fős városokban zajlik. Magyarországon ezzel szemben abszolút fővároscentrikusak a fejlesztések.
