Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sérülékeny fogyasztóknak tekintette a GVH a pénzügyi piacok \"perifériájára\" szorult személyeket, a kiszolgáltatott anyagi helyzetük, a pénzügyi kultúrájuk alacsony szintje miatt, valamint az egészségre, gyógyhatásra vonatkozó állításokat tartalmazó kereskedelmi gyakorlatokkal megcélzott fogyasztókat. Ez utóbbi esetben a vállalkozás és a fogyasztó között nem csak az információs aszimmetria mutatható ki, hanem a fogyasztónak − a gyógyulni vágyás miatt − a reklámokba vetett bizalma is.
A válság különösen kiszolgáltatottá tette a pénzügyi szektor tevékenysége által érintett fogyasztói kört, mert néhány vállalkozás gyakran olyan eszközöket, eljárásokat alkalmazott, amelyek a tisztességtelenség határát súrolták. A GVH tapasztalatai szerint több cég eleve a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra építi teljes tevékenységi körét, ezzel az egész ágazatba vetett fogyasztói bizalmat is rombolja.
A 2008. évi válságot követően jelentősen megugrott a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos ügyek száma. A GVH már a 2009. évi országgyűlési beszámolójában is utalt a problémára, és javasolta, hogy a jogalkotó teremtse meg a fogyasztói csoportok szervezésének és működésének szabályozási kereteit. E téren egyrészt a tisztességtelen tájékoztatás, másrészt pedig a szerződéses konstrukcióval kapcsolatos problémák álltak a középpontban. Míg a tájékoztatással kapcsolatban a hivatal versenyfelügyeleti eljárásban érvényesítette a jogszabályi rendelkezéseket, addig a szerződéses konstrukciókkal kapcsolatban − hatáskör hiányában − javaslataival segítette a jogalkotó munkáját.
A GVH a tisztességtelen tájékoztatás esetén szinte minden esetben fellépett. A múlt év végéig összesen 20 ügyben indított versenyfelügyeleti eljárást fogyasztói csoportokkal szemben, és 163 millió forint bírságot szabott ki. Az érintett fogyasztói kör nagyságára és sérülékenységére tekintettel, az eljárások során több alkalommal ideiglenes intézkedéssel tiltotta meg a hivatal a további reklámok közzétételét. E szerződéses konstrukcióval kapcsolatos problémák miatt a GVH javasolta a jogalkotónak, hogy szabályozza a fogyasztói csoportok működését. A folyamatban lévő − a szabályozás kialakítását célzó − egyeztetésben a hivatal is részt vesz.
Az egészségre, gyógyhatásra vonatkozó állításokat tartalmazó kereskedelmi gyakorlatokat folyamatosan figyeli a GVH. A kiemelt figyelem oka az, hogy az egészségre ható és gyógyhatással bíró termékek bizalmi termékeknek minősülnek, aminek következtében a megtévesztés folytán előálló fogyasztói hátrány rendkívül nagy lehet, és nem csak a fogyasztók gazdasági érdekeit, hanem egészségüket és biztonságukat is érintheti.
