Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország képes lehetne csupán a szabadpiaci beszerzésekkel is biztosítani a gázellátást az országok közötti határkeresztező kapacitások fejlesztése esetén − derül ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányából. Kaderják Péter, az intézet vezetője szerint ha a szlovák és osztrák interkonnektor közül csak az egyik is megvalósul − amire jó esély van −, akkor jelentősen javulnak Magyarország 2015 utáni esélyei. A befektetés hamar sokszorosan megtérülne az alacsonyabb energiaárak miatt.
A hosszú távú gázszállítási szerződések (htsz) korábban az olajárakhoz indexált árképletet alkalmaztak (a 6−9 hónapos átlag alapján követve az olajat), az utóbbi időben azonban már a kontraktusokban is kezdik figyelembe venni a piaci árat. A válság hatására 2009-től a gáz tőzsdei jegyzésára összeomlott, így jelentősen elvált egymástól a kétféle árszint. Az egyre több összeköttetéssel és forrással rendelkező európai gázrendszerben komoly feszültséget okoz, hogy a spot árak már 20-30 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek az olajárhoz kapcsolt, késleltetett árazáshoz képest. Tény ugyanakkor, hogy egy ország ellátását nem lehet teljes egészében a tőzsdei árakhoz kötni és a Gazpromnak sem érdeke a spot árak erősebb figyelembevétele. A folyamatosan zajló tárgyalások így arra irányulnak, hogy a htsz-ben milyen arányban szerepeljenek a tőzsdei árfolyamok. Magyarországon az egyetemes szolgáltatás ára 60 százalékban a tényleges importár, illetve 40 százalékban a baumgarteni spot árak alapján alakul ki, a htsz módosítása a fogyasztóknak kedvező változást jelenthet hosszú távon.
A htsz-ek ügyében egyelőre nem sürgető a helyzet, hiszen 2015-ig érvényes kontraktus él Oroszország és Magyarország, pontosabban a hazai nagykereskedői feladatot is ellátó E.On között − mondta Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója. Az E.On a jelek szerint nem ragaszkodik az újraszerződéshez, az állam viszont a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) megerősítésével igyekszik biztosítani gázpiaci jelenlétét.
A parlamentben a napokban zajlik a nemzeti energiastratégiáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A korábbi politikai megnyilatkozások arra utalnak, hogy a régiós terjeszkedési terveket dédelgető MVM veheti át az E.On szerepét, és elképzelhető, hogy a gázüzletág, illetve a gáztárolás is új tulajdonoshoz kerül. (A hírek szerint az MVM 800 millió eurós ajánlatot tett az E.On gázüzletágára, amit az nem fogadott el. Úgy tudjuk, idén már nem várható megállapodás a kérdésben.) Az E.On gázüzletágának állami felvásárlásával kapcsolatban több szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a német óriás a nagyobb beszerzési mennyiségek miatt kedvezőbb alkupozíciót tudhat magáénak, egy állami cég viszont esetleg \"mást is tud ígérni\" az alacsonyabb árak érdekében. (A htsz szövevényes rendszerét ismerők szerint azonban a tárgyalások során elengedhetetlen a tapasztalat, az orosz fél ismerete, ami az állami energiacégnél nem feltétlenül áll rendelkezésre.)
A várható változások rímelnek az E.On-menedzsment átszervezési terveire is, amelyek szerint a nem nyereséges gázkereskedelmet folytató E.On Ruhrgast kisebb egységgé szervezhetik át. Ám nemcsak az oroszokkal, hanem nyugati partnerekkel − az E.On Ruhrgaszal, illetve az EDF-fel − kötött szerződések is lejárnak hamarosan. A nagy kérdés az, hogy mi lesz 2015 után, alkupozícióba tud-e kerülni Magyarország, a nyugati és keleti gázkínálatból egyaránt részesülve − fogalmazott a REKK vezetője. A fő probléma Magyarország orosz gázfüggősége, amit az adottságok fizikailag is meghatároznak. A Gazprom monopolhelyzetét azonban lassan gyengítik a környező országok, Horvátország, Ausztria vagy Szlovákia irányába sorra megépülő vezetékek. Annak, hogy Magyarország döntési pozícióba kerüljön, elsődleges feltétele a fizikai lehetőség − emelte ki Kaderják, hozzátéve: természetesen nem magával az orosz gázzal, hanem a függésből eredő magas árral van a baj.
A 2011-es magyarországi szerződési feltételek fentiek szerinti újratárgyalása után nem várható az árak emelkedése − állítja Barta Judit. A gyenge bázis miatt pedig ezúttal a forintárfolyam hatásai sem befolyásolják érdemben a tarifák változásait. Rövid távon Kaderják Péter sem számít nagyobb ármozgásra, a lakosságnak az árbefagyasztás, a cégeknek pedig a piaci árakban érvényesülő verseny miatt nem kell a gáz drágulásától tartaniuk.
