A kormányzati itiner szerint már szeptemberben többet megtudunk a jövő évi és a hosszabb távú adószabályokról, hiszen a parlament elé kerül a versenyképesség javítását megalapozó és egyéb adótörvények módosítását célzó törvény. Ennek azért lesz különösen nagy a jelentősége, mert itt dől el, milyen elveket betonoz be a kormány.
Az alapvető járulék- és adószabályokat ugyanis kétharmados törvényben fektetik le, a részletezés viszont egyszerű többséggel is módosítható lesz. Nem mindegy tehát, mit tekint majd a kormány alapvetőnek. Az egyes adónemek kulcsait nyilván nem − hiszen mint a múlt héten bejelentett jövedéki adóemelések is jól mutatják, ezzel az eszközzel azonnal szeretnek élni a mindenkori kormányok. De mi lesz az egykulcsos adóval? A kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök ebből nem enged, vagyis belekerül majd az adóalkotmány néven futó kétharmados törvénybe (amit Orbán Viktor magára szignált ki).
Ez azt jelenti, hogy örökre vége a progresszív adóztatásnak Magyarországon? Nem, hacsak a kormány azt nem teszi bele a szövegbe, hogy jövedelmet az szja mellett adóztatni nem lehet. Bármikor be lehet ugyanis vezetni egyfajta, akár szolidaritásinak nevezett adót bizonyos jövedelem fölött − amiből adott esetben az szja levonható lesz −, ami a gyakorlat szintjén progresszív szja-rendszernek felel meg. Emellett a sokat emlegetett vagyonadó, illetve ingatlanadó bevezetése is adhat lehetőséget bizonyos réteg megadóztatására.
Részben kapcsolódik csak az adótörvényekhez az a több törvényből álló csokor, amellyel a visszaélések, csalások ellen próbálnak fellépni. Az ősszel tárgyalja az országgyűlés a csődeljárásról és felszámolásokról szóló törvény módosítását, amelyben a szabályozás egyszerűsítésére és a visszaélések hatékonyabb kezelésére tesz kísérletet a kormány. Kérdés, milyen módon kívánják elérni az egyszerűsítést, mennyiben lesz lényegében automatikus az eljárás, a cégalapításokhoz hasonlóan. Itt az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy papíron el lehet tiltani egy cégvezetőt a cégalapítástól, cégirányítástól, ám a gyakorlatban ez nem működik.
Szakértők szerint megoldást jelenthetne az adóhatósági és cégbírósági adatok összefésülése révén egy a nagy adótartozást felhalmozók lajstromához hasonló szégyenlista, amely a cégbedöntő ügyvezetőket és tulajdonosokat gyűjti össze. Azt a korábbi listák már megmutatták, nincs adatvédelmi akadálya annak, hogy az ilyen cégek, személyek adatai nyilvánosságra kerüljenek. A cégügyek mellett a bírósági végrehajtásoknál is keményítene a kormány. Hatékonyabbá akarják tenni a követelések behajtását, és a tervek szerint komolyabb visszatartó erejű szabályozást akarnak.
