Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Milyen a vállalatirányítási szoftverek magyarországi piaci helyzete, különös tekintettel a napokban bejelentett beszerzési stopra az államigazgatásnál?
− Az üzleti alkalmazások piaca, amelynek Magyarországon több mint 50 százaléka a hagyományos vállalatirányítási szoftverek (ERP), 2011-ben a becslésem szerint nem fog nőni, vagy csak egy nagyon minimális növekedést tudok elképzelni az előző évihez képest. Azt azonban látni kell, hogy e piacon belül bizonyos szegmensek látványosan növekednek. Ezek olyan innovatív területek, amelyek hatékonyan segítik a válság leküzdését, pl. az üzleti intelligencia, a beszerzéseket, a működést támogató megoldások. Az ERP-kből új implementációt várni ma főként a kkv-knál és az államigazgatásban lehetséges, e két területen még viszonylag alacsony e szoftverek penetrációja. Még nem lehet tudni, hogy a kiírt vagy a megkezdett tendereket hogyan érinti a napokban bejelentett beszerzési stop, ezért a piacra gyakorolt hatást is nehéz megjósolni. Ha csak azokat a tendereket érinti, amelyek még nem indultak el, akkor ez az intézkedés várhatóan az idei piacot már nem érinti, hiszen a közbeszerzési eljárásokat le is kell bonyolítani.
− A megszorítások ellenére miben tud segíteni az SAP a kormányzatnak?
− Ugyanazokon a területeken tudunk segíteni a kormányzatnak, amiben a vállalatoknak is. Ezek a folyamatok automatizálása, és e folyamatok hatékonyságának növelése. A kormány mostanában említett bejelentésében az állt, hogy 600 milliárd forint forgalmi adóval kevesebbet tudnak behajtani, mint amennyit lehetséges volna. Ennek az elmaradt bevételnek a behajtását informatikai eszközökkel kívánják segíteni. A magasabb adóbevételek eléréséhez szükséges az adók, járulékok vagy illetékek gyorsabb, hibamentesebb behajtásának támogatása. Például itt nekünk konkrét, több országban kipróbált megoldásaink vannak. De említhetem a kifejezetten a központi kormányzat számára kidolgozott kincstári megoldásunkat is, ami a költségvetés-menedzsment folyamatát támogatja, itt is több tíz működő rendszerünk van világszerte, és nagyon sikeresek.
− A mobil megoldások területén − amelyek egyre divatosabbak − milyen megoldásokat kínál az SAP, és milyen platformokon?
− Kétirányú az erre vonatkozó stratégia. Az első, hogy a vállalatoknak tudniuk kell kezelniük a dolgozóik mobil eszközeiből fakadó biztonsági kihívásokat. Nagyon fontos, hogy az eszközön csak olyan kódolt adat legyen, hogy ha idegen kézbe jut, azok távolról letörölhetők legyenek, és fontos az is hogy ezek életútja egy egyszerűen kezelhető, egységes nyilvántartó rendszerben legyen követhető. Ezek kezelésére rendelkezünk olyan megoldással, amely gyakorlatilag a készülékek fajtájától, operációs rendszerüktől független. A stratégiánk másik iránya, amikor a vállalati folyamatok egy-egy szegmensét tesszük alkalmassá a mobil eszközökkel való kezelhetőségre. Az üzleti folyamatok leképezéséhez rendelkezünk olyan, Java alapú eszközzel, amivel gyorsan, könnyen leprogramozható az adott folyamat és mondjuk egy számlajóváhagyást, árukiadást, beszerzésengedélyezést az okostelefonról el tudunk intézni.
− Az SAP az elmúlt néhány évben komoly erőfeszítéseket tett az üzleti intelligencia megoldások fejlesztésében, terjesztésében. Milyen előnyöket kínálnak ezek az eszközök?
− Ezek segítségével a vállalati adatvagyonból további konkrét nyereséggel kecsegtető, értékes információkat lehet kinyerni. Az SAP olyan üzleti intelligencia eszközöket ad a vállalat vezetőinek, munkatársainak kezébe, amelyekkel nemcsak a jól felépített, strukturált adatokból tudnak különösebb informatikai felkészültség nélkül hasznos lekérdezéseket, riportokat készíteni, hanem a kevésbé rendezett, más rendszerek számára holt adatokból is, ami már-már forradalmi előrelépés a korábbi adatbányászati megoldásokhoz képest. A kinyert információk hasznán túl meg lehet spórolni a korábban riportkészítéssel megbízott tanácsadók munkáját is.
− Az már a legkorábbi számítógépek sajátja volt, hogy műveleteket csak az operatív memóriában tárolt adatokkal lehet elvégezni. A memória alapú számítástechnika miért számít mégis az SAP új innovációjának?
− Nem meglepő módon azért, mert az SAP fejlesztette ki azt a megoldást, melynek segítségével a nagy tárhelyet igénylő alkalmazások alá közvetlenül be lehet illeszteni nagy teljesítményű memóriát. Ez a mobil eszközök gyors kiszolgálásának is a leghatékonyabb módja, hiszen ha egy vállalat releváns adatait lehet egy nagy memóriában tartani, akkor azt sokkal gyorsabban elő lehet hívni, mint ha adatbázis-kezelőkön és háttértárakon át kellene lemászni értük. Nem mindegy ugyanis a mobil alkalmazásoknál, hogy a válaszidő egy-kettő vagy harminc-hatvan másodperc. De az asztali alkalmazásoknál sem, hogy egy bonyolult műveletre, pl. havi konszolidált zárás, órákat kell-e várni, vagy ennél nagyságrendekkel gyorsabban, akár másodpercek alatt válaszol a rendszer.
− Úgy tűnik, a globális válság még néhány évig sújtani fogja a világot. Emiatt fog-e változni a közeljövőben az SAP globális és helyi stratégiája?
− Az SAP stratégiáját már évekkel ezelőtt a válságra való feleletként hozta létre a társaság vezetése. A stratégia több pillérre támaszkodik. Az egyik az on-device technológia, ami azt jelenti hogy az üzleti információkat bármilyen eszközzel el lehessen érni. A másik pillér az on-premise alkalmazások fejlesztése, ami támogatja, hogy a vállalatok a korábban megvett szoftvereiket egyre hatékonyabban tudják használni, így korábbi befektetéseik további értéket termelnek. A harmadik az ún. on-demand pillér. Ezek azok a megoldások, amikhez a vállalatok nagyobb beruházás nélkül juthatnak hozzá \"szükség szerint\", jellemzően a felhőn keresztül használva azokat. A negyedik összetevő fogja össze a három pillért, hogy a stratégia elemei egységes egészként, gördülékenyen legyenek elérhetők a vállalatok számára, ne kelljen extra ráfordítással számolni a különböző SAP-rendszerek illesztésekor.
