Az OTP-nél úgy látják, hogy egyre többen takarítanak meg akár csak havi néhány ezer forintos összegeket annak érdekében, hogy biztonsági tartalékot képezzenek. Ugyanakkor a legnagyobb magyar banknál azt érzékelik, hogy a lakossági megtakarításokban az idén nem történt jelentős növekedés. Mint azonban hozzátették, kiváló lehetőséget biztosít a tartalékképzésre a július végi-augusztus eleji nyugdíjpénztári kifizetések okos felhasználása. Tapasztalataik szerint a többség még nem döntött a visszakapott összeg sorsáról, ügyfeleik közel 70 százaléka egyszerűen a bankszámláján tartja a kifizetését. Körülbelül minden negyedik ügyfél takarította meg a kapott összeget, azaz kötött le betétet vagy vásárolt értékpapírokat belőle. Azok aránya, akik egyértelműen felélték a reálhozamokat, illetve vállalati kiegészítéseket, mindössze pár százalékot tesz ki.
A hosszú távú megtakarításhoz jó alkalmat biztosító nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és a tartós befektetési számla (tbsz) növekedési ütemében a nyugdíjpénztári kifizetések megkezdése óta eltelt időben az OTP szerint nem volt szignifikáns változás: mindkét számlatípus tekintetében egyenletes, lassú növekedést látnak. Megjegyezték azonban, hogy a kifizetésekkel egy időben került sor a jelentős értékpapír-piaci turbulenciákra, ami szintén visszafogta a hosszú távú megtakarítási termékek iránti keresletet.
Az egy főre jutó betétösszeg a CIB-nél sem mutat érdemi elmozdulást a korábbi átlagos értéktől. A banknál úgy gondolják, hogy a preferált időtáv tekintetében a nominális kamatszint a leginkább döntő tényező, ezt követi − alacsonyabb prioritással − az elköteleződési idő rövidsége. Ha tehát ugyanakkora a nominális kamatláb 3 és 6 hónapos futamidőre, akkor az ügyfelek a rövidebb lekötést preferálják. Ám ha már 0,25 százalékponttal kedvezőbb a hosszabb futamidő, akkor a többség inkább a magasabb kamatot választja, vállalva a hosszabb elköteleződéssel járó kockázatot.
Az UniCredit a megtakarítások terén a lakossági ügyfelek részéről az év során nem érzékelt szignifikáns változást a keresletben. Alapvetően azt látják, hogy ugyanaz az ügyfélkör tud félretenni, amely eddig is tudott, változás néhány esetben van, leginkább a mértékében. Megtakarítással, betéttel rendelkező ügyfeleik elsősorban az éven belüli futamidejű betéteket keresik, azonban népszerű a jegybanki alapkamatot lényegesen meghaladó kamatozást (6,50 százalék) és a rugalmas feltörés lehetőségét kínáló kétéves akciós betétük, ami − hangsúlyozták a hitelintézetnél − korábban az év megtakarítási terméke címet is elnyerte.
A Budapest Banknál (BB) a forintbetét-állományban növekedést tapasztaltak, a megtakarítások bővülése azonban összességében alulmaradt a várakozásaikhoz képest. Az egy főre jutó betétösszegekben sem érzékelnek szignifikáns változást, és itt azt látják, hogy az ügyfelek többsége a viszonylag rövidebb futamidejű, likvidebb megtakarításokat részesíti előnyben. Egyre többen ismerik viszont fel a tbsz előnyeit. Egyelőre még többségében a jelentős állománnyal rendelkező ügyfeleik nyitnak ilyen, adóelőnnyel járó számlát és helyezik el rajta megtakarításaik egy részét. (A tbsz-ek átlagegyenlege a banknál megközelíti a 10 millió forintot.) Eddig közel 2700 számlán közel 25 milliárd forintnyi vagyont helyeztek el ügyfeleik. A legmagasabb kamatot (7 százalék) is a tbsz-hez kapcsolta a bank.
