Megugrottak a devizabetétek

A lakossági betétállomány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén július végén nem egészen 2,5 százalékkal haladta csak meg a tavaly ugyanebben az időszakban kimutatottat. E szám mögött azonban markánsan eltérő folyamat érzékelhető. Míg ugyanis az éven belüli lekötés a forint és a deviza esetében is elég jelentősen csökkent, a folyószámlákon a korábbiaknál sokkal több a pénz. Ez alátámasztani látszik, hogy − mint azt több banknál is érzékelték − az adórendszer idei átalakítása révén a családoknál maradó pluszforintok jó része egyelőre a folyószámlákon pihen, és hasonló lehet most a helyzet a már megérkezett reálhozammal kapcsolatban is (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 6.).
Az MNB adatsorából egyébként a hosszabb távú devizalekötések lassú, de szinte egy éve töretlen térnyerését is láthatjuk. A két éven túli lekötésnél több mint kétszeresére nőtt egy év alatt az állomány, de 12−24 hónapos időtávban is csaknem 40 százalékos a gyarapodás. Persze van még hová fejlődni, hiszen a hosszabb távra lekötött betéteken belül a deviza mindössze ötszázalékos arányt képvisel. A teljes lekötött betétállománynál azonban már majdnem minden ötödik forintot idegen pénznemben takarítanak meg a magánszemélyek.
Az, hogy a két éven túli lekötés messze veri a 12−24 hónapos időtávot, az MNB adatai alapján egyértelműen a nyugdíj-előtakarékossági és a tartós befektetési számlák (nyesz és tbsz) lehetővé tételének köszönhető. A nyesz 2006-os piacra lépése ebben a kategóriában közel 60 százalékos növekedést hozott, a tavalyi tbsz-premier ehhez képest már visszafogottabb, 26 százalékos dinamikával járt (a bevezetés utáni év januárjának adatait az előző esztendő azonos időszakával összevetve). Az adatok értékeléséhez nem árt felidézni, hogy a korábbi években az ilyen hosszú időtávban nem volt ritka a visszaesés sem, a növekedés pedig (a kamatadó bevezetésének hatásától eltekintve) legfeljebb tízszázalékos nagyságrendet ért el.

Persze mindkét területen (a deviza és a hosszú táv térnyerésében) nagyon sok függ a banki üzletpolitikától. A tapasztalat szerint ugyanis jelentős kör az éppen akciós ajánlatokra ugrik. Az átlagkamatok alakulása egyébként arra utalhat, hogy a két éven túli lekötésnél akár meg is szakadhat a növekedési trend. Az MNB statisztikája szerint ugyanis az idei első hét hónap alatt erre az időtávra a korábbinál majdnem 1,6 százalékponttal fizettek kevesebbet a bankok, miközben az ennél rövidebb éven túli lekötésnél az átlagkamat több mint 0,8 százalékponttal emelkedett. Ugyanekkor éven belül egyharmad százalékpontnyi volt a növekedés. Az éven túli devizabetéteknél éppen fordított volt a folyamat (a hosszabbra szóló átlagkamat nőtt, a rövidebb időszaké csökkent). Tény persze, hogy az átlagkamatok között a forint javára hihetetlenül nagy az eltérés.