Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy község polgármesteri hivatala engedélyt adott az egyik mobilszolgáltatónak arra, hogy antennatornyot telepítsen az egyik ingatlanára, és mellé letegye a hozzá tartozó konténert. Megegyeztek abban is, hogy a szolgáltató földhasználati jogot kap 100 négyzetméter területre, amiért nem kell díjat fizetnie. Ezt követően az önkormányzat törzsvagyonná nyilvánította az ingatlant, így a földhivatal nem jegyezte be a földhasználatot. Az önkormányzati törzsvagyon ugyanis forgalomképtelen, és mint ilyen, nem terhelhető meg.
A szolgáltató a bírósághoz fordult, amely arra kötelezte az önkormányzatot, hogy járuljon hozzá a használat bejegyzéséhez. Ez ellen viszont az önkormányzat fellebbezett az ítélőtáblához, amely az elsőfokú bíróság határozatát helyben hagyta. Az indok: a vagyonvesztést nem eredményező használati jog alapítása forgalomképtelen dolgon is megengedett. Mindezek miatt az önkormányzati törzsvagyonba tartozó ingatlanon használati (szolgalmi) jog alapítható, tekintettel annak közérdekű céljára, valamint arra is, hogy a távközlésről szóló törvény alapján erre államigazgatási határozattal is lehetőség nyílt volna. A szolgáltató jogát biztosító megállapodás nem minősül a forgalomképtelenségre vonatkozó törvényi rendelkezésbe ütköző elidegenítésnek, nem zárja ki − illetve nem gátolja − az ingatlan közcélú használatát.
A jogerős másodfokú ítélet ellen az önkormányzat kért felülvizsgálatot a Legfelsőbb Bíróságtól. Az hatályon kívül helyezte a korábbi jogerős határozatot. Az indoklás szerint az önkormányzat és a mobilszolgáltató megállapodása osztott tulajdon kialakulását eredményezte volna. Így a megállapodás a helyi önkormányzatok törzsvagyonának forgalomképességét kizáró jogszabályokba ütközik, ezért a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis.
