Több elemző is hangsúlyozta, hogy azok a banki ügyfelek, akik tehetik, igyekeznek minél hamarabb megszabadulni devizahiteleiktől. Sokan az előtörlesztéseknek tudják be, hogy az adóelőny eltűnni látszik a rendszerben (sem a megtakarítások növekedésében, sem a fogyasztás élénkülésében nem mutatkozik meg ennek hatása). A CIB-nél érdeklődésünkre elmondták: ezen a téren semmilyen változást sem érzékeltek. A lakosság körében nem tapasztalták az előtörlesztések számának növekedését az UniCreditnél sem. Mint hozzátették: a hitelfelvétel árfolyamához képest erős deviza nem is kedvez az előtörlesztésnek, hiszen így az ügyfél realizálná az időközben keletkezett árfolyamveszteséget. Hasonlóan válaszoltak lapunk kérdésére az MKB-nál is. Csupán a Raiffeisennél látnak kismértékű, jelentős változásnak semmiképpen sem mondható növekedést ezen a téren.
| Hitel | Betét | |
| Forint | 103,1 | 6,5 |
| Deviza | −237,6 | 52 |
| Forrás: MNB |
A Budapest Bank (BB) pedig éppen azt észlelte, hogy a jelzáloghiteleknél az utóbbi időben határozottan csökkent azoknak a tranzakcióknak a száma, amikor az ügyfelek lejárat előtt zárják le szerződésüket. Személyi kölcsönök esetében hasonlóan csökkenő trendet figyeltek meg az előtörlesztések számát tekintve. Úgy vélik, ezen ideiglenes és egyszeri növekedési hatást hozhat majd a nyugdíjpénztári reálhozamokból történő előtörlesztés. A lakossági üzletágban a 2010-es évhez képest az elő- és végtörlesztések száma a devizahitelek forinthitelekké történő átváltásával együtt is csökkenő tendenciát mutat, mind a fedezetlen, mind az ingatlanfedezetes hitelek tekintetében az OTP-nél is. Ez a bank szakemberei szerint részben azzal magyarázható, hogy a megemelkedett devizaárfolyamok hatására a háztartások törlesztési terhei növekedtek, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az a megtakarítható összeg, amelyet a hiteleik elő-, illetve végtörlesztésére fordíthatnának.
