Az uniós fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvet (Payment Services Directive − PSD) a tagállamok 2009. november 1-jéig ültették át nemzeti jogukba. A PSD egy nagyobb közösségi program jogszabályi hátterét is jelenti: ez pedig az úgynevezett SEPA (Single European Payment Area − Egységes Európai Fizetési Övezet), amelynek célja az, hogy a közösségen belül az elektronikus pénzügyi tranzakciók lényegében azonos feltételekkel, rövid határidővel valósuljanak meg. A SEPA mögött álló Európai Fizetési Tanács (European Councel − EPC) olyan, kártyákra vonatkozó egységes technikai szabályozás kidolgozásán is fáradozik, amelynek a célja kompatibilis kártyarendszerek kialakítása. Az EPC által kidolgozott normák érintik a mobilfizetést is − írja Kaibinger Tamás az Infokommunikáció és jogban megjelent tanulmányában.
A PSD-t Magyarország több jogszabályban implementálta, amelyek közül a legfontosabb a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.). Az implementációval kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy azáltal, hogy a mobilfizetésre vonatkozó szabályok nem a hírközlési törvényben kaptak helyet, hanem a Hpt.-ben, egyértelművé vált, hogy a mobilszolgáltatók is − ha pénzügyi szolgáltatást nyújtanak − a Hpt. hatálya alá tartoznak. A mobilfizetés jogi lehetőségei adottak: a mobilszolgáltatók, ha pénzforgalmi intézménnyé válnak, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt bocsáthatnak ki, üzemeltethetik a tranzakciók lebonyolításához szükséges fizetési rendszert és közvetítőként eljárva nyújthatnak pénzügyi szolgáltatást.
A mobilfizetés jogi lehetőségének a megteremtése nem eredményezi a piac gyors átalakulását. A pénzpiac szereplői ugyanis óvatosak. A mobilszolgáltatóknak pedig hiányzik a tapasztalatuk a pénzügyi/fizetési piacon. Az sem valószínű, hogy a mobilszolgáltatók ki akarják építeni a mobilfizetéshez szükséges teljes rendszert. Vannak azonban más piaci szereplők is, például a kártyatársaságok, amelyek ezt a folyamatot felgyorsíthatják.
A mobilfizetés technikailag megvalósulhat úgy, mint a bankkártyás fizetés: a bankkártyán szereplő adatok rákerülhetnek a mobiltelefonra. A mobiltelefonon a legbiztonságosabb tárhely a sim-kártya, amely egy többfunkciós intelligens kártya, és képes arra, hogy biztonságos környezetben tárolja az előfizető adatait. Ha a sim-kártyánk a bankkártyánk, és a kereskedő terminálja kapcsolatot tud teremteni a mobiltelefonunkkal, akkor lényegében a hagyományos kártyás infrastruktúra segítségével valósulhat meg a mobilfizetés. A mobiltelefon azonban alkalmas arra is, hogy ne a pos-terminálon, hanem a hálózaton keresztül valósítsa meg a tranzakciót.
