Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Számos távhőszolgáltató az árbefagyasztási moratórium, illetve a kötelező átvételi (kát) támogatás megvonása miatt már csak tartalékai felélésével tudja biztosítani működését. Elsősorban a kapcsoltan hőt és áramot termelő, illetve értékesítő társaságok kerültek bajba. Különösen azok, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak és még meg nem térült önkormányzati beruházást hajtottak végre a közelmúltban. Ilyen helyzetben lehet egyebek mellett Kecskemét vagy Komló is. A távhőár befagyasztása önmagában kisebb negatív hatással járt, alapvetően a kát-támogatás elvonása érinti kellemetlenül a társaságot − fogalmazott a Napi Gazdaság kérdésére Mayerhoff Attila, a Komlói Fűtőerőmű Zrt. vezetője. Az önkormányzatnak azonban egyelőre nem kellett beszállnia a működtetés közvetlen finanszírozásába.
Az áremelési moratórium a csak hőértékesítéssel foglalkozó szolgáltatóknál is veszteségeket okoz, például a Pécsi Távfűtő Kft.-nél (PéTáv), amely a Pannon Hőerőmű Zrt.-től vásárolja a jelentős részben biomassza-alapon termelt hőt. A kát-megvonás önmagában nem érintette a társaságot olyan kellemetlenül, mint másokat; Pécsett stabil alapokon nyugszik a működés − fogalmazott Vida János, a PéTáv ügyvezetője. Ami a terv szerint október elején megjelenő új árszabályozást illeti, annak egyelőre a keretei sem láthatóak, de nagyon várjuk − fűzte hozzá.
Tatán már a csőd fenyegeti a távhőszolgáltatást, a városi társaság bankja számlája befagyasztását helyezte kilátásba, a gázszolgáltató pedig csaknem 40 millió forintos tartozása miatt kikapcsolási felhívást intézett a vállalathoz, amely ezért az MTI értesülése szerint ötvenmillió forintos hitelhez kért kezességet az önkormányzattól. Amennyiben a képviselő-testület tíz százalékkal emelné az árakat, az egy átlaglakás fűtési és melegvíz-költségét 16 ezer forinttal növelné − azonban ez az árszint is csak a 2010-es valós költségeket fedezné. A társaságnak a fogyasztók csaknem 30 millió forinttal tartoznak.
Győrött a szolgáltatóval szembeni fogyasztói tartozások okoznak problémát; hozzávetőleg 640 millió forint hődíjtartozást hajtana be a Győr-Szol Zrt. A társaság közlése szerint a lakossági fogyasztók körülbelül félmilliárd forint hátralékot halmoztak fel (a fennmaradó rész a cégekhez köthető), közöttük több tucat olyan is akad, amelyik meghaladja a 800 ezer forintot. Az állami és önkormányzati intézmények tartozásai 85 millió forint fölött járnak, a zavartalan ellátás érdekében náluk nem korlátozzák a szolgáltatást.
A díjakat befagyasztották, így a bevételek nem bővülhetnek, a költségek azonban tovább nőnek − foglalja össze a moratórium miatt kialakult helyzetet egy, a neve elhallgatását kérő szakember. A tartalékkal rendelkező társaságok tovább tudják nyújtani működésüket, az adottságok azonban eltérőek, vagyis nem egyszerre fogunk elbukni − fogalmazott. A helyzet eltérő képet mutat a fejlesztések, beruházások, valamint a településszerkezet és az ügyfelek számának függvényében. Az azonban biztos, hogy ez az állapot hosszan nem tartható fenn.
Az új ármegállapítási rendszerről egyelőre szinte semmit sem lehet tudni, de az erősen kétséges, hogy egy egységesített szabályozás alkalmas lehet. Jelenleg az árszerkezet településfüggő, amennyiben itt is egységesítésre törekednek majd, az \"balhéhoz fog vezetni\" − figyelmeztet a szakember. (A Magyar Energia Hivatal az elmúlt öt év gazdálkodási adatait bekérte a szolgáltatóktól, ez is része lesz az őszre várható új ármegállapítási rendszernek.)
