Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szegedtől Sopronig, Tokajtól az Őrségig alig van idén olyan jelentősebb település vagy kistérség Magyarországon, ahol a jelentős finanszírozási gondok ellenére ne tartanának valamilyen fesztivált. A nyári szezon még nem ért véget, így végleges adatok nincsenek, de az biztos, hogy a rendezvények száma a korábbi évekhez képest megtöbbszöröződött. Csak a Balatonnál idén több mint százféle fesztivált tartanak, a városok közül pedig a különösen lelkes helyszínek közé tartozik Mohács, ahol tizenkét, illetve Győr, ahol kilenc fesztivált rendeznek. Egy-egy programsorozatot még a nehéz pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok is kiszorítanak a forgalom növelése érdekében, ugyanakkor minden eddiginél több rendezvényt szerveznek üzleti alapon, vállalkozók − kereskedők, vendéglátósok, kézművesek − bevonásával.
A nyár eddig eltelt részében a sokáig mostoha időjárás miatt a balatoni településeken, de Szegeden, Szombathelyen, Pécsett és Szentendrén is csak egy-egy nagyobb rendezvény hatására emelkedett érdemben a vendégek száma, ez megmutatkozott a szálláshely-értékesítésben és az adóbevételekben is. A fesztiválszervezők jelentős része egymástól próbál újabb vendégeket csábítani, hogy ne fizessen rá a vállalkozásra − a talpon maradás sokaknak nem sikerül majd.
A legismertebb kulturális fesztiválok egyikét, a kapolcsi Művészetek Völgyét idén a korábbiaknál jóval takarékosabban kellett megrendezni − a 150 millió forintos költséghez 60 milliós központi támogatás érkezett −, a szokásos hat település helyett csak háromban voltak programok. Így is 90 helyszínen 1800 rendezvény várta a látogatókat − a tavalyinál azonban mintegy 80 ezerrel kevesebben érkeztek a zord időjárásban (a fesztivál tíz napjából kilencen esett). Nem kaszált nagyot a mintegy 230
árus döntő többsége sem; a két büfét üzemeltető Tóth Tamás szerint nekik évről évre kisebb bevételt hoz a rendezvény − miközben költségeik folyamatosan nőnek −, idén pedig már jól látszott, hogy a látogatók a hasukon spórolnak.
Egy nívósabb program rossz idő esetén is 25-30 százalékkal növeli a vendégek számát, de mindenkinek rontja az esélyeit, ha az időpontok nincsenek összehangolva − mondta lapunknak Kovács Zoltán, az északkelet-balatoni kistérség kulturális ügyekben illetékes munkatársa. Az idén a térségben arra is volt példa, hogy az utolsó pillanatban leárazott belépőkkel és különböző kapcsolt szolgáltatásokkal, akciós szállásdíjakkal csábították a vendégeket.
Soha nem volt még ekkora verseny a fesztiválszervezők között − erősítette meg az ország másik feléből Csete Piroska, a debreceni Nagyerdő Rendezvényszervező Iroda munkatársa. Idén, többnyire önkormányzati kezdeményezésre, számos olyan kisebb településen is rendeznek programokat, ahol korábban ez nem volt jellemző, ami oda vezet, hogy a rendezvények jelentős részén nincs kellő számú vendég, fizetőképes meg különösen nem. Tudomásul kellene venni − mondta Csete Piroska −, hogy nem minden fesztivál aranybánya és egy rendezvény piaci bevezetéséhez még egy hozzáértő csapatnak is hosszú évekre van szüksége.
