Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cég 2009 tavaszán alakult, és a tulajdonosok az alaptőkét egy 6,2 millió forint értékű ingatlan apportálásával biztosították. Amikor a társaság illetékkiszabásra jelentkezett az adóhivatalnál, az a 212 ezer forintos illeték mellé 5 ezer forint mulasztási bírságot is kiszabott, mivel a cég öt nappal kicsúszott a 30 napos határidőből.
A társaság azzal érvelt, hogy meg kellett várnia a cégbírósági bejegyzést, és innen számít a 30 napos bejelentési határidő, míg az adóhivatal ezt az alapító okirat aláírásától számította. Miután az adóhivatali fellebbezés során született határozat sem a cégre volt kedvező, így az bírósághoz fordult. Itt is veszített, ezért a Legfelsőbb Bíróságtól kért felülvizsgálatot, ahol újra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyert.
A legfőbb bírói fórum indoklása szerint a társaság alapításáról elfogadott alapító okirat érvényes, de csak akkor válik hatályossá, ha azt a cégbíróság törvényességi szempontból megvizsgálta és a cég bejegyzéséről döntött. Az alapító okirat aláírásával az apportálás az okirat keltének napjával érvényesen létrejött, de ez még nem eredményez tulajdonosváltozást, csak akkor, ha a cégbíróság a bejegyzésről határozott és az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozás bejegyzése megtörtént. A cégbírósági bejegyzés nem hatósági jóváhagyás, ezért a cégnek a bejelentési kötelezettségét az alapító okirat elfogadása keltétől számított 30 napon belül kellett volna teljesítenie.
