Az államháztartás hiánya július végén 1494,5 milliárd forint volt, ami az eredetileg elfogadott 687,4 milliárd forint hiánycél 217 százaléka − olvasható a Nemzetgazdaság Minisztérium közleményében. Csak júliusban a hiány 459,9 milliárd forinttal nőtt, ugyanis az állam kifizette a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának ellenértékét. Ilyen magas még sohasem volt sem az egyhavi júliusi, sem a héthavi január−júliusi hiány − a július rendre szufficites szokott lenni.
Mivel a Mol-részvénycsomag vásárlása az éves összehasonlításban nem fog szerepelni − a nyereséges cégek részvényeinek megvásárlását nem kell az uniós statisztika szerint hiánynövelő tételként elkönyvelni −, ezzel korrigálva 996,2 milliárd forint a július végi hiány. A különadókkal és magán-nyugdíjpénztári vagyonelemek majdani értékesítéséből származó bevétellel is korrigálni kell az adatot, ami az eredeti költségvetési előirányzathoz viszonyítva így 126,4 százalék.
A központi költségvetés 460,1, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,7 milliárd forint deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 23,9 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly az államháztartás központi alrendszerének július végi deficitje 997,5 milliárd forint volt, ami az éves teljesítés 114,7 százaléka.
A július havi bevételek az előző év azonos hónapjához képest 12,9 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek − ez a különadóknak köszönhető. Mindezek mellett ugyanakkor elmaradtak az egy évvel korábbitól például az általános forgalmi adóból, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevételek. A kamatkiadások júliusban 65,4 milliárd forintot tettek ki, 4,6 milliárd forinttal haladták meg az előző év megfelelő időszakának értékét, a kamatbevételek pedig 7,9 milliárd forintos szintet értek el, 0,8 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől. A nettó kamatkiadások (57,4 milliárd forint) összességében 5,4 milliárd forinttal lettek nagyobbak, mint az előző évben. Az adósságállomány nominálisan is alacsonyabb volt az előző évinél.
