Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi szolgáltatásokról 2005-ben született uniós zöld könyv konkrét lépéseket és intézkedéseket még nem nevesít, azt azonban leszögezi: a jelzálogpiacok hatékonyabbá és versenyképesebbé tételét úgy lehet elérni, ha biztosítják, hogy az EU-n belüli jelzáloghitelt minél kevesebb akadály mellett lehessen igényelni és megkapni. Ehhez járul a piaci kínálat, a termékek skálájának és az árkonvergenciának a javítása − írja Bodzási Balázs témába vágó tanulmányában, amely az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola folyóiratában, a Themisben jelent meg.
A zöld könyv iránymutatásait követve az Európai Bizottság 2007 decemberében tette közzé az EU jelzáloghitel-piacainak integrálásáról szóló fehér könyvet. Ez az EU jelzálogpiacainak integrálása érdekében a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: a határokon átnyúló jelzáloghitel-kínálat és -finanszírozás elősegítése, a termékkínálat bővítése, a fogyasztói bizalom serkentése és végül az ügyfelek mobilitásának elősegítése.
Ezen célok elérése érdekében a fehér könyv konkrét lépéseket is nevesít: a jogi szabályozás szükségességének felmérése (különösen: az előtörlesztés szabályozása, a hitelfelvevőnek nyújtandó tájékoztatás javítása, a felelős hitelnyújtás támogatása), valamint az értékbecslést, az ingatlan-nyilvántartásokat és a végrehajtási eljárásokat érintő kérdések elemzése.
Európa legnagyobb hitelezői, a német jelzálogbankok 2010. június 30-ig összesen 161,9 milliárd euró értékben nyújtottak jelzálogjoggal biztosított hitelt Németországon kívül tevékenykedő vállalatok számára. Ebből az unión belüli hitelkihelyezés értéke meghaladta a 113 milliárd eurót. A határon átnyúló hitelügyletek túlnyomórészt a vállalati szektort érintik, de az Európai Bizottság részéről erőteljes az igény arra, hogy a fogyasztói hitelszerződések piacán is növekedjen a határon átívelő ügyletek száma.
Amennyiben egy bankügylet − elsősorban egy jelzálogjoggal biztosított hitelügylet − több jogrendszert is érint, számos nemzetközi magánjogi (kollíziós jogi) kérdés merül fel. Jelzáloghitelek esetén a legfontosabb probléma az, hogy a jelzálogjogra, illetve a biztosított követelésre irányadó jog elválhat egymástól. Ezek a kérdések eddig tipikusan konzorciális hitelnyújtás során jelentkeztek, de amint növekszik a határon átnyúló hitelezésen belül a fogyasztói hitelszerződések aránya, azoknál is hasonló problémák fognak felmerülni.
A jelzálogpiacok integrálására irányuló európai közösségi jogalkotói lépéseknek az egyik lényeges következménye az euró-jelzálogjog megalkotását célul tűző törekvések megjelenése és megerősödése volt. Az új finanszírozási lehetőségek és struktúrák létrejötte szempontjából a határon átnyúló hitelezés kiemelkedő szerepet játszik, ebben pedig az ingatlanvagyonnak van döntő jelentősége.
Ezeket a törekvéseket tovább erősítik a határokon átnyúló hitelezési-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó nemzetközi magánjogi problémák. Egy egységes európai szabályozás útján ugyanis a határon átnyúló hitelügyletekhez kapcsolódó kollíziós jogi kérdések jelentős része kiiktatódna. Mivel a rendkívül különböző tagállami jelzálogjogok harmonizálásával belátható időn belül reálisan nem lehet számolni, ezért − más megoldási lehetőség hiányában − az EU-n belüli anyagi jogegységesítés tűnik a leggyorsabban elérhető eredménynek. Az egységes szabályozásnak a jelzálogjog alapításától kezdve egészen a bírósági végrehajtási eljárásig kell terjednie.
