Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Önkéntesekből álló it-biztonsági összefogás alakult, Önkéntes Kibervédelmi Összefogás, röviden KIBEV néven. A virtuális \"polgárőrség\" azért alakult, hogy konkrét célok elérése érdekében egyesítse a rendszerek üzemeltetőit, akik önkéntes alapon jelentkezhetnek az összefogás tagjai közé, beválasztásukat követően pedig hatékony tagjai lehetnek a csoportnak, amely összehangoltan végrehajthatja a védelmet vagy éppen a támadást − áll a a megalakuló szervezet közleményében.
Azt firtató kérdésünkre, hogy törvényesen milyen támadást hajthat végre egy civil szervezet, Keleti Arthur, a kezdeményezés elindítója elmondta, hogy \"a támadás, pontosabban a támadó lehetőségeinek korlátozását magában foglaló aktív válaszlépés nem kizárt a kibervédelem során. Ez egy nagyon komplexen kezelendő kérdés, mivel a támadó személye, céljai, pozíciója gyakran nehezen meghatározható. Egy civil kezdeményezés önmagában nem tud megvédeni egy infrastruktúrát és természetesen nincs jogosítványa ahhoz sem, hogy támadjon vagy visszatámadjon. Erre csak az adott rendszer üzemeltetője, illetve a megfelelő hatóságok és szervezetek (pl. CERT) képesek, ezért mi arra szeretnénk platformot találni, hogy ezek a szereplők beszéljenek egymással, illetve az állam megfelelő szervezeteivel a hatékony védekezés érdekében. Ha a védelmi stratégia úgy kívánja, hogy aktív védelemre van szükség, vagy például egy támadó leválasztására a saját internethálózatáról, akkor ezt az illetékes hatóságokkal együttműködve lehet végrehajtani. A KIBEV célja a védelem érdekében megléphető lehetőségekkel kapcsolatos tudásmegosztás és a kommunikációs rács megteremtése az érdekelt szereplők között, ami kibertámadások esetében kulcsfontosságú, mint ahogy az is, hogy felhívjuk az érintett szervezetek és a lakosság figyelmét a kibertér ilyen jellegű veszélyeire.\"
A kibertámadások aránylag kis költséggel, kevés ember bevonásával végrehajthatók. Ugyanakkor ezen akciók legnagyobb kockázata pontosan ebben áll − nyilatkozta Krasznay Csaba kiberhadviselés-kutató. Véleménye szerint jelentős politikai és kutatási erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kiberhadviselés elfogadottá és hatékonnyá váljon Magyarországon. Talán elősegítheti ezt az a tény, hogy a világ vezető hatalmai kivétel nélkül hangsúlyozzák a kibervédelem fontosságát.
A kiberháborúk kitörésének veszélyét jelzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok US Cyber Command névre hallgató, az USA kiberterének védelmét ellátó, ezerfős hadseregét 2010 végére teljes létszámmal aktivizálta. Az Európai Parlament határozata alapján 2012-től az EU olyan operatív szervezetet hoz létre, amely a nagy európai informatikai rendszerek felügyeletével foglalkozik majd az észtországi Tallinnban, ahol a NATO-tagországok védelmét összehangoló és kutató Kibervédelmi Központ jelenleg is működik már. A magyar szervezőknek minta lehetett a baltikumi ország, itt ugyanis már az év elején megalakult az önkéntes kiberhadsereg a 2007-ben szinte a teljes országot megbénító kibertámadást átélt Észtország saját számítógépes rendszereinek védelmére. Anglia kiberfegyver-fejlesztési programot indított, Németország pedig június végén jelentette be, hogy kibervédelmi központot hozott létre Bonnban.
\"Az európai országok, köztük Magyarország kitettsége a kibertámadásokra jelentős. Bár a kormányzati gerinchálózat védelme komoly kockázatcsökkentő tényező, a kritikus infrastruktúrák védelme túlnyomó többségben privát cégek kezében van, akik saját belátásuk szerinti szinten tudnak vagy nem tudnak tenni azok informatikai védelméért\" − jelentette ki Keleti.
A közlemény szerint a kormányzat már tett kísérletet a fontos infrastruktúrák körének meghatározására és vészhelyzetben történő működtetésük rendjének előírására, de az informatikai védelem ügyében érdemben eddig nem sokat lépett előre. Az államigazgatás több területén már felvetődött egy kibervédelmi stratégia elkészítése és jelen pillanatban is több állami hivatal foglalkozik az informatikai védelem kérdéseivel, de az jelenleg megjósolhatatlan, hogy pontosan mikor és mely szervezet vagy szervezetek látják majd el a magyar kibertér védelmét. Hende Csaba honvédelmi miniszter a szombathelyi egyetemen április végén tartott előadásában elmondta: \"Ami a magyar honvédséget illeti, mi is lépést kívánunk tartani a korral, és terveink szerint még az idén kibervédelmi stratégiát alkotunk.\"
