A Takarékbanknál a tranzakciós költséget alapul vevő elszámolásra esküsznek. Ez − mondta el Mikó Péter, a privátbanki (pb) terület illetékese − az ügyfelek számára áttekinthető, így elfogadható. A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, Bilibók Botond azonban éppen a transzparenciát hiányolja a pb-árazásban. Úgy véli, ha kétszeresére emelnék a díjaikat, még akkor is kényelmesen beleférnének a magyar átlagba. Bilibók ezzel együtt nem gondolja, hogy Magyarországon jobban lehetne keresni a gazdagabbakon, mint külföldön. Az SPB vezérigazgatója, Parádi-Varga Tamás azt tapasztalja, hogy a hazai ügyfelek nem szívesen fizetnek a tanácsadásért, amit többen úgy oldanak meg − a piacot romboló módon −, hogy mindenkivel kötnek ingyenes tanácsadói szerződést. (Ellenkező esetben a szabályok szerint semmilyen terméket nem ajánlhatnának.) Ennél a társaságnál egyébként fix tanácsadói, tranzakciós és sikerdíjakat is felszámítanak. A bankárok azonban szinte teljesen szabad kezet kapnak az egyedi megállapodásokra − megszabott alsó és felső korlátok között. Az OTP Alapkezelő − tudtuk meg Gáti László értékesítési igazgatótól − a pb-területtel állapodik meg a díjakról, hogy végül milyen költségeket alkalmaznak, ez a terület szabja meg.
A K&H-nál most módosították a díjstruktúrát, áttértek ugyanis a havi, illetve a vagyonarányos költségelszámolásra. Abban egyébként szinte mindenki egyetértett, hogy a magyar ügyfelek nagyon költségérzékenyek, szívük szerint semmiért sem fizetnének, a szolgáltatásokat viszont igénylik.
