Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első ügyben Jürgen Wittmer csiszolt járólapot vásárolt a Gebr. Weber GmbH nevű kereskedőtől 1382 euróért. Lerakás közben kiderült, hogy a lapok foltosodnak, ami az anyag hibája és csak teljes cserével javítható ki. A szakértő a csere költségét 5830 euróra kalkulálta. A vevő levelére nem reagált a kereskedő, így per lett az ügyből. Az elsőfokú bíróság 273 eurót, míg a másodfokú 2122 eurót ítélt meg a vevőnek, aki felülvizsgálatot kért az ottani legfőbb bírói fórumtól, amely viszont előzetes döntéshozatalért fordult az Európai Bírósághoz (EB). Az egyik kérdése az volt, az uniós fogyasztói irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy a kereskedő köteles a beépített, de nem szerződésszerű fogyasztási cikket (csempét) a saját költségén eltávolítani, vagy nem. A másik kérdés ahhoz kapcsolódott, hogy a német polgári törvénykönyv az ilyen aránytalan tehertől megóvja a kereskedőt, így lehet, hogy az ellentétes, az uniós joggal.
A másik eset jóval egyszerűbb: Ingrid Putz mosógépet vásárolt a Medianess Electronics GmbH nevű cégtől, és amikor beszereltette, kiderült, hogy nem működik. A vevő kérte a kereskedőt, hogy a saját költségén szállítsa el a rossz gépet, hozzon a lakására egy jót, és szereltesse is be azt. Ő is hasonlóan járt, mint a csempe vásárlója.
A két ügyet egyesítette az EB, mivel azonos volt a jogi probléma: köteles-e a cserét a saját költségén elvégezni a kereskedő? A válasz igen volt, vagyis a kereskedőnek viselnie kell a hibás termék eltávolításával és a csereként átadott fogyasztási cikk beépítésével járó szükséges költségeket. A német polgári törvénykönyv pedig ellentétes a fogyasztási cikkekről szóló irányelvvel, amikor kimondja: a kereskedő mentesül az előbbi kötelezettség alól, ha az neki aránytalan költséget okoz.
Érdemes szemezgetni az EB érveiből. Az eladóra háruló, a szerződésszerű (hibátlan) állapot helyreállításának térítésmentességére irányuló kötelezettség − akár a hibás fogyasztási cikk javítása, akár kicserélése formájában − a fogyasztót azon pénzügyi terhek veszélyétől kívánja megvédeni, amely e védelem hiányában visszatartaná őt a jogai érvényesítésétől. Ez tehát az uniós irányelv célja.
Amennyiben az irányelvet úgy értelmezné a bíróság, hogy az nem kötelezi az eladót a nem szerződésszerű fogyasztási cikk eltávolítására és a csereként átadott fogyasztási cikk beépítésére, az azzal a következménnyel járna, hogy a fogyasztónak − ahhoz, hogy a részére biztosított jogokat gyakorolhassa − viselnie kell a nem szerződésszerű (hibás) fogyasztási cikk eladó általi átadásából eredő többletköltségeket. Ebben az esetben e fogyasztási cikk kicserélése − a fogyasztó részére − nem lenne térítésmentes. Még abban az esetben is, ha a fogyasztási cikk nem szerződésszerű jellege nem az eladó vétkességéből ered, az eladó − a nem szerződésszerű fogyasztási cikk átadásával − nem teljesítette megfelelően azt a kötelezettséget, amelyre az adásvételi szerződés alapján köteles volt, ekként pedig vállalnia kell az ezen utóbbi hibás teljesítéséből eredő következményeket.
