Nagyot lépett az egyszerűsítés felé az új közbeszerzési törvény (kbt.), s mint azt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is szorgalmazta, rövidebbé, egyszerűbbé, átláthatóbbá vált, a korábbinál kevesebb bürokratikus elemet tartalmaz − sorolta lapunknak az új szabályozás pozitív elemeit Wéber László, a Magyar Építő Zrt. vállalkozási és marketingigazgatója. Hozzáteszi azonban, hogy az ÉVOSZ által megfogalmazott javaslatok zömét a jogalkotó sajnos nem jelenítette meg a paragrafusokban.
Egyetlen reményt jelent az az utalás, mely szerint az építési beruházásokra külön kormányrendelet készül, azonban ennek még a csíráit sem lehet látni, nemhogy a tervezetét − hangsúlyozta Wéber. A lánctartozás egyik gerjesztője az irreálisan alacsony vállalkozási ár, ezért a szakma hosszú ideje hangoztatja, hogy az építési beruházásoknál a közbeszerzésben ne a legalacsonyabb ár legyen az értékelés legfontosabb szempontja. Ehelyett az összességében legelőnyösebb ajánlat elfogadását tartották volna megfelelőnek, ám sajnos az új jogszabály megalkotásánál ezt nem sikerült véghezvinni, az értékelés szempontjai között továbbra is megmaradt a legalacsonyabb ár, bár megjelent az összességében legelőnyösebb ajánlat is.
A jelenleg még hatályos Kbt.-ben az ajánlatok átlagárától 15 százalékban eltérő ajánlat tartalmát vizsgálni kell, ez a megkötés az új verzióból sajnos teljesen kimaradt − mondta Wéber. Tovább rontja a lánctartozással sújtott szektor helyzetét, hogy eddig legalább a teljesítési igazolás birtokában nemfizetés esetén a kivitelező beszedési megbízást nyújthatott be a megbízó bankjához, s ha a számlán rendelkezésre állt a szükséges összeg, azt megkaphatta. Az új kbt.-ben ez a passzus nem szerepel − tette hozzá a vállalkozási igazgató. Bekerült ugyanakkor, hogy 500 ezer forint fölött a megrendelőnek direkt kell kifizetnie az alvállalkozókat, azonban Wéber szerint ez nem helyettesíti a korábbi lehetőséget.
Nagyon hiányzik az új törvényből a létesítménymérnök árának kötelező kalkulációja, amit az ÉVOSZ szorgalmazott, és nyoma sincs a rezsióradíj kötelező előírásának. A szövetség rendkívül fontosnak tartotta volna, hogy a közbeszerzésnél a tisztességesen adózó, az alkalmazottakat fehéren foglalkoztató és utánuk megfelelő járulékokat fizető vállalkozások pozitív diszkriminációként pluszpontokat kapjanak, azonban a jogalkotó ezt is kihagyta az új verzióból.
