Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Európa túl van az építési mélyponton − állították a szakértők az Euroconstruct múlt heti, 71., Helsinkiben rendezett konferenciáján − közölte az Euroconstruct magyar partnere, a Buildecon. A negyedik éve tartó csökkenés ebben az évben befejeződhet, de országonként és régiónként eltérés tapasztalható. A legmagasabb növekedés 2011-ben Lengyelországban várható, de a skandináv országok is jól teljesítenek, míg Franciaország és Németország \"csupán\" ésszerű növekedést ért el. Spanyolország, Írország és Portugália építési teljesítménye egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, illetve Nagy-Britannia és a kisebb kelet-közép-európai országok is hanyatlást regisztrálnak.
A növekedés kockázata a fogyasztáscsökkentéssel járó megszorítási politika és az infláció. A szigorú pénzügyi politika az állami beruházásokat, így az építéseket is késleltetheti, különösen Kelet-Európában, és jellemzően az infrastrukturális szektorban. Pénzügyi veszélyt rejtenek a növekvő energia- és építési költségek.
A konferencia résztvevői az új építések lassú felfelé ívelését várják. Ugyan a legnagyobb esés az összes alszektor közül a lakóépületek építésében következett be, 2007-hez képest ez 2011-re 40 százalékot jelent az Euroconstruct-országokban, az értéke azonban változatlan áron éves szinten öt százalékkal nő.
A magasépítés más területein, elsősorban az ingatlanfejlesztésben a veszteségek kisebbek, 2007−2010 között a csökkenés 13 százalékos. Ezen belül az új építés közel 20 százalékkal zuhant, a nem lakáscélú magasépítést a felújítási tevékenység \"húzza fel\". A kilátások szerint azonban nem várható, hogy 2012 előtt az új építés növekedésbe fordul. A közszférában valamivel jobb a helyzet, többek között a kormányok helyreállítási intézkedései miatt.
Európában jelenleg a lakásfelújítás értéke másfélszerese az új lakásépítésnek, a lejtmenet ebben a szektorban és az infrastruktúra építésben kisebb volt, mint az új építésben. A tehetősebb országokban továbbra is egyre inkább a meglévő épületek felújítására koncentrálnak. Nem újdonság, hogy a cél a jelenlegi épületállomány energiahatékonyságának javítása, melyhez sok országban az állam jelentékenyen járul hozzá.
Számos európai országban ösztönözték az infrastruktúra-építést is. Míg a válság bekövetkeztekor, 2009-ig az infrastruktúra-építés növekedése csaknem változatlan maradt, 2010-ben ez az építési volumen 5 százalékkal csökkent és ez a csökkenés folytatódik 2011-ben. Vonatkozik ez a kelet-közép-európai országokra is, mert várható, hogy zsugorodik az EU-finanszírozás. A nemzeti befektetési alapok nehéz idők előtt állnak.
Az elmúlt négy év alatt az európai építés több mint 15 százalékkal, az 1998-as szintre esett vissza. A kilábalás egyenetlen, Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Németországban és Lengyelországban a gyors talpra állás V alakú: a gyors csökkenést gyors emelkedés követi. Sok közép-európai országban viszont a változás U alakú görbét írt le: hosszabb időt töltött mélyponton. Ugyanakkor jó néhány dél-európai országban − Spanyolország, Görögország, Olaszország − az U görbe \"kádgörbévé\" alakul, ahol a mélyponton eltöltött idő hosszabbra nyúlhat.
