Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jogszabálytervezet szerint, az előzetes bejelentésnek megfelelően, a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítése iránti igényt 2011. december 31-ig kell az adósoknak írásban bejelenteniük. A rögzített és a tényleges árfolyam közti különbségre a bank forintalapú jelzáloghitelt nyújt, amit egy gyűjtőszámlán tart nyilván. Ez a lehetőség azon, 90 napnál nem régebbi tartozást felhalmozók számára elérhető, akiknek a hitelfelvételkor 30 millió forint alatt volt az ingatlan forgalmi értéke.
A gyűjtőszámlán halmozódó adósságot 2015 januárjától, piaci kamatozás mellett, az eredeti hitellel együtt kell törleszteni. Szakértők ezzel kapcsolatban a konstrukció veszélyére figyelmeztetnek, a türelmi időszak végén ugyanis nagyon sok adós képtelen lesz a megnövekedett terhekkel megbirkózni. Az árfolyamgátat választók a rendszerből a tartozások egyösszegű kifizetésével szabadulhatnak, de ekkor a gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozást is rendezni kell.
Az árverezési és kilakoltatási moratóriumot júliustól csak a 30 millió forint fölötti értékű, eredetileg is 20 millió forintnál nagyobb hitelű ingatlanokra oldják fel, a többiek védettek maradnak október 1-jéig. A kényszerértékesítési szabályozás akkortól lép életbe, az ingatlanpiac védelme érdekében árverezési kvóták szerint. A követeléseket korlátozás nélkül érvényesíteni 2015 januárjától lehet. A moratórium októberi feloldása után sem lehet árverezni a 180 napnál nem régebbi tartozást felhalmozó adós ingatlanát.
A Nemzeti Eszközkezelő és a lakásváltási kamattámogatás nem szerepel a beadott törvénytervezetben. A mentő csomag nem adott választ arra, hogy mi lesz azokkal, akiknek a tartozása nagyobb, mint a lakásuk értéke. A korábban elsétálási jogként emlegetett lehetőségről nem sikerült megállapodni.
| 2011. 4. negyedév | 2 százalék |
| 2012. 1−4. negyedév | 3 százalék |
| 2013. 1−4. negyedév | 4 százalék |
| 2014. 1−4. negyedév | 5 százalék |
| 1. Rögzített árfolyam |
| 2. Kvóta szerinti árverezés 2011. júliustól − kezdés a 30 millió forint fölötti értékű, 20 milliónál nagyobb hitelű ingatlanokkal |
| 3. Nemzeti Eszközkezelő létrehozása − ez a szervezet vásárolja meg a 90 napon túli tartozást felhalmozók − akik az árfolyamrögzítéssel nem élhetnek − ingatlanait, amelyben bérlőként a korábbi tulajdonosok továbbra is benne maradhatnak |
| 4. Euróalapú lakáshitelezés visszaállítása azok számára, akik euróban a minimálbér tizenötszörösét keresik |
| 5. Lakásváltási kamattámogatás − a nagyobb lakásból kisebbe tartó adósok legfeljebb 5 évre támogatott hitelt vehetnek fel a vásárláshoz |
Állami családiház-építő program:
Az állam családi házak építését kezdi meg hamarosan Budapest környéki állami területeken, amelyeket a bajba jutott jelzáloghitelesek kisegítésére használnak fel. A házaspárok 40, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres házra számíthatnak. Családi házban gondolkodunk, előkerttel, hátsó veteményessel, hogy ott dolgozva a családi kasszán is lehessen segíteni. Ezek a házak amerikai típusú, könnyűszerkezetes házak lesznek − jelentette be Orbán Viktor az otthonmentés keretében.
A GKI blogján olvasható számítás szerint egy nettó 40 négyzetméteres családi ház kivitelezési költsége közműrákötés, infrastruktúra-építés, telekalakítás nélkül, kulcsrakészen 6,8-6,9 millió forint. Az 50 négyzetméteresé 8,5 millió forint, a 60 négyzetméteresé 9,5 millió forint, a 80 négyzetméteresé 12,5 millió forint körül van. Lakáshitelt jellemzően gyermekes házaspárok vettek fel saját célra, így egy ház esetében 8,5-10, átlagosan 9 millió forinttal kalkulálhatunk. Az árverezési kvótákat és a miniszterelnök szavait figyelembe véve idén 2 ezer, jövőre 12 ezer, 2013-ban 16 ezer, 2014-ben pedig már 20 ezer lakást kell biztosítania az államnak a jelenlegi tartozásállomány mellett, ám mint arra a GKI blogja is felhívja a figyelmet, ez nem garantálható, mert a hiteladósok helyzete folyamatosan romlik.
A program az idén 18 milliárd, jövőre 113 milliárd, 2013-ban 157 milliárd, 2014-ben pedig 204 milliárd forint állami forrást igényel az egyéb, szükséges infrastruktúra kiépítése nélkül. A kérdés csak az, hogy mindezt miből, amikor épp a költségvetés teherbíró képességének határai miatt készülnek megszüntetni a korengedményes nyugdíjat, mérsékelni a rokkantellátást, radikálisan vágni a munkanélküli-ellátásokat és a gyógyszerkasszát. A készházépítők mindenesetre június 15-ig dolgozhatják ki az építészeti koncepciót, melyben a belügyi tárca innovatív javaslatokat vár az építés és az életforma alakítása területén, a beépítési módra és az épülettípusokra, valamint az építési technológiákra és térszervezésre is. Javaslatokat kérnek gazdaságos és lehetőség szerint természetes anyagú építőanyagokra, épületszerkezetekre, hagyományos és új technológiákra és a minél nagyobb arányú saját munka igénybevételére, esetleg közmunka bevonására. A terveket a technológia leírásával és a főbb munkanemenkénti költségbecsléssel együtt kell elkészíteni. A közmunkásokkal történő kivitelezés további kérdéseket vet fel, hiszen a létező összes szakmai szövetség évek óta a minősített kivitelezés szükségességét próbálja átvinni a köztudatba, éppen azért, hogy a kontár munkával összedobott, silány épületekkel a technológia iránt táplált idegenkedést és előítéleteket legyűrje.
