Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A megújuló energiák jelenleg tervezettnél nagyobb súlya lenne indokolt a Nemzeti energiastratégiában, amely rendkívül konzervatív elvek mentén építkezik − véli a 2030-ig kitekintő dokumentumban megfogalmazottakról Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke. Véleménye szerint 2030-ra legalább 30 százalékos, 2050-re pedig 50 százalékos megújuló-részarányt lehetne célként kitűzni. A dokumentum egyes technológiákat szelektíven értékel, egyes területeket részletesen megvizsgál, több technológiánál viszont az alapos elemzés elmaradt, vagyis eltérő információs bázison alapulnak a következtetések, ez megkérdőjelezi a stratégiai irányokat. A stratégia lényegében nem engedi a szélenergia szerepét a jelenleginél nagyobbra növekedni − mondta az elnök.
A jövőben fő irányt jelentő decentralizált termelés és a megújuló energiaforrások előnyeinek kihasználásához a villamosenergia-rendszer, valamint a rendszerirányítás fejlesztendő, ennek irányát és a megvalósítás lépéseit ki kellene jelölni a stratégiában − említett egy újabb szempontot Hoffmann. Véleménye szerint az alapelvek szerint a fosszilis és ezen belül a földgáz alapú energiatermelés szerepét csökkenteni kellene, és az atomenergia szerepének reális szinten történő meghatározására is törekedni kellene, ezzel szemben a stratégia a kapacitások növelésével számol.
A 2030-ig szóló dokumentum jól szerkesztett, logikus felépítésű munka; fontos erénye, hogy a stratégia készítői felismerték: egyes kérdésekkel a szembenézést nem lehet tovább halogatni, a körülmények változása miatt szemléletváltásra van szükség az energetikában − véli az Energiaklub. A szervezet szerint a korábbi, hasonló tematikájú kormányzati iratokhoz képest ez az anyag már nem villamosenergia-központú, megjelenik benne a hőfelhasználás és a közlekedés is, valamint korábban mellőzött témákat is a vizsgálat tárgyává tesz. Ezzel együtt a stratégia mostani tartalmával nem töltheti be feladatát − állapította meg az Energiaklub, a dokumentum ugyanis nem minden szempontból koherens, a kényes témákkal való szembenézés több esetben nem teljes körű, a kellemetlen kérdéseket vagy megkerüli, vagy rossz, esetleg hiányos válaszokat ad rájuk. Mindezek miatt a dokumentum nem lesz képes stratégiaként működni, nem lehet rá további kormányzati intézkedéseket alapozni.
Más véleményen van ifjabb Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint az energiastratégia egy szakmailag magas színvonalú, a problémákat pontosan diagnosztizáló, azokra alapvetően kiegyensúlyozott megoldásmixet javasoló anyag. Véleménye szerint az energiatakarékosság központi prioritásként való kezelése üdvözlendő, ugyanakkor a felvázolt irányok felhasználás-, épület-, illetve lakosság-túlhangsúlyosnak tűnnek. A stratégia kiemelten kezeli a megújuló energiaforrások kérdéskörét is, ami szintén üdvözlendő, ugyanakkor a valamivel 20 százalék fölötti 2030-as célszám alapján az anyag nem túl ambiciózus. A cégvezető értékelése szerint bár minden energiahordozó-típusnak megvan a helye az anyagban, a felvázolt energiamix viszonylag kiegyensúlyozott, ám néhány energiaforrás egyértelműen túl van reprezentálva.
