Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Új helyszínekre, többek között a Széll Kálmán térre, a Várra, az Etele tér környékére, a Városligetre és a dél-lágymányosi térségre irányul Budapest fejlesztési stratégiája − mondta előadásában Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a főváros új alapokra helyezné Budapest, az állami és a piaci szereplők együttműködését. A főpolgármester-helyettes a Duna szerepének növelése kapcsán megjegyezte, hogy a nyugat-európai modellekhez hasonlóan a parti forgalom csillapítására is szükség van.
Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a jövőben csak az extrát produkáló, különleges beruházások lesznek piacképesek. Mint mondta, az alacsonyabb infláció és a betéti kamatok szintje újra az ingatlanszektor felé fordíthatja a befektetőket. Rámutatott, hogy az ötvenes évek óta nem épült ilyen kevés lakás, mint 2011-ben, s egyelőre nem is látszik, mitől élénkülhetne a lakáspiac. A használt lakások ára nagyot esett, így új lakásokat csak magasabb minőséggel lehet versenyképessé tenni − vélekedett Akar. Az eddig ismert intézkedések nem tudják érdemben fölfelé tolni a magyar növekedési pályát, az export növekedésével szemben a belső kereslet csak lassan élénkül.
Új üzleti modell megalkotásának szükségletét, a valós igényeken alapuló, megfelelő helyszínen és fenntarthatóan üzemeltethető ingatlanfejlesztések létjogosultságát hangsúlyozta Baross Pál, a BFVK Zrt. igazgatótanácsának elnöke a csupán pénzügyi befektetésként kezelt projektekkel szemben.
Drámai átalakulás vár a negyedik generációs bevásárlóközpontokra − hívta fel a figyelmet Sipos Melinda, a Jones Lang LaSalle kiskereskedelmi üzletágának vezetőhelyettese. Megoldást kell találni arra, hogy az információ- és árubőség miatt egyre jobban elbizonytalanodó vásárlókat a plázák nehogy elveszítsék, ehhez stresszmentes, letisztult környezetet kell biztosítani. Még nem lehet tudni pontosan, hogy az internetes kereskedelem térhódítása hogyan hat az egyébként széles sávban, 25−60 euró között húzódó bérleti díjakra, ráadásul ez a piac egyáltalán nem transzparens − tette hozzá.
Átlagosan 22 százalékos üresedéssel küzd a logisztikai ingatlanok piaca − mondta előadásában Czifra Balázs, a DTZ ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor vannak már pozitív jelek, az első negyedévben ugyanis 16 százalékról 40 százalékra nőtt a 3000 négyzetméter fölötti bérbeadások aránya. A bérleti díjak valószínűleg idén elérik a mélypontot, a 2003-as 4,8 euróról 3,5 euróig süllyedve, 2012-től pedig már szolid emelkedést prognosztizál.
A finanszírozási stop után lassan újraéledhet a projektek iránti érdeklődés, ha a letisztult, koncentrálódott piacon értelmes, új ügyletek jelennek meg, és visszatér a bizalom − fogalmazott Gyáfrás Sándor, az Erste Group Immorent ügyvezető igazgatója. Kifejtette, a menthetetlen adósokkal szembeni eljárást az határozza meg, hogy maga az üzleti tevékenység is veszteséges-e − ekkor jogi eljárásra kerül sor −, vagy csak a hitelterhet nem bírja az adós, amikor is a restrukturálás jön szóba. A menthetetlen ingatlanokat is a piacképességük szerint különböztetik meg, s ma már felkészültek a piacképesek tartására, illetve fejlesztésére, vagy akár a funkcióváltására.
A válság pozitív hatásaként Gyáfrás a fejlesztői és finanszírozói piac tisztulását, koncentrálását, az egészségesebb versenyt és az értelmes új ügyletek megjelenését jelölte meg. Mivel mindez kevesebb problémával jár, újra megerősödhet a válság nyomán eltűnt bizalom, ami a tranzakciók gyarapodásához, végső soron a piac újraindulásához vezet. Vagyis újrakezdődhet a verseny, amelynek a startjánál felsorakozó legbátrabbak különleges üzleti előnyhöz jutnak.
Hogyan kerülhet vissza Magyarország az ingatlanbefektetési térképre? − tette fel a kérdést előadásában Furulyás Ferenc, a Jones Lang LaSalle ügyvezető igazgatója. Válaszában az egyértelmű kommunikációt, a hosszú távú intézkedéseket, fenntartható gazdasági folyamatokat jelölte meg. Noha az ingatlanpiaci helyzet javul, de a folyamat igen törékeny is, miközben a finanszírozás továbbra is drága. Kiemelte, kedvező, hogy relatív árazásban a befektetők magyarországi hozamelőnyt érzékelnek a szomszédos országokhoz képest − Budapest Európa élmezőnyében van. Utóbbi annak dacára igaz, hogy a hozamok további lemorzsolódása várható: a negyedik negyedévre az irodák esetében 7,25, az üzlethelyiségeknél pedig 6,75 százalékos értéket prognosztizálnak (ez az első negyedévit 25-25, a tavalyit rendre 50 és 75 bázisponttal múlja alul), miközben a logisztikai ingatlanokon elérhető hozam 9 százalék maradhat.
