Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gerardo García SL nevű spanyol cég természetes kőből állít elő lapokat, két alkalmazottja egy automata vágógépen dolgozott, fülsiketítő körülmények között. Miután a gép zaja meghaladta a 85 decibelt (dB), egyéni védőeszközt (fülvédőt) adott nekik a munkáltatójuk, ezzel a fülükben már 80 dB alatti zajt érzékeltek csak. A cég kollektív szerződése pótlékot írt elő a 85 dB feletti zajban dolgozóknak, a szóban forgó két alkalmazottjától viszont megtagadta a munkáltató a pótlékot, mondván, hogy a fülvédő az uniós jogszabályba foglalt kritikus szint alá csökkentette a zajt.
A két munkás a helyi bírósághoz fordult, amely a munkaadónak adott igazat. Az alkalmazottak fellebbeztek, a másodfokú spanyol bíróság viszont felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól. A feltett kérdés lényege az volt, hogy a 85 dB-t a gép által kibocsátott vagy pedig a fülvédő alatt érzékelhető zajra kell-e érteni.
Az Európai Bíróság − a május közepén hozott ítéletében − elemezte a vonatkozó uniós szabályokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a gép által kibocsátott zaj nem haladhatja meg a 85 dB-t, és a munkaadónak a gép hangját kell ez alá csökkentenie. A fülvédő általi zajcsillapításnak nincs jelentősége. Ezzel éppen nyerhetett is volna a két alkalmazott, ha a bíróság nem folytatja a jogértelmezést. Az előbbi megállapítás ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkaadónak pótlékot kell fizetnie addig, amíg a munkahelyi zaj magasabb 85 dB-nél. A munkavállalók csak azt kérhetik, hogy a munkaadójuk csökkentse a − fülvédő nélküli − zajszintet a kritikus 85 dB szint alá.
