Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány azzal számol, hogy évente mintegy 5000 bajba jutott devizahiteles lakását kell kivásárolnia az október elsején felálló eszközkezelőnek − mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden a parlamentben. A lakások átlagos árát 10 millió forintnak véve ez évi 50 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek. Ugyanakkor az NGM ennél jóval kisebb kiadással számol: a tárca szerint idén 7-8 milliárd forint költségvetési forrást igényel a lakások megvásárlása, de 2012-ben sem emelkednek a költségek évi 10-20 milliárd forint fölé, ami a 14 ezer milliárd forintos államháztartáson belül nem jelent kezelhetetlen tételt. A kormányzati elképzelések között szerepel az is, hogy a programot más szociális ellátásokra szánt pénzekből finanszírozzák − vagyis a kiadások akár szinten is maradhatnak. A Széll Kálmán terv részletei alapján a 800 milliárd forintos szociális transzferek 10-20 milliárdos csökkentése nem megoldhatatlan feladat.
Azt, hogy a devizaadósok közül hányan választják az árfolyamrögzítést, nem lehet tudni, erről nem készültek becslések. Az árfolyam-különbözet egy pufferszámlán halmozódik majd fel, amely összeg a bankokkal kötött megállapodás szerint 2015 januárja után piaci forinthitellé alakul, a törlesztést ekkor kell megkezdeni (a fizetés akkor is megkezdődik, ha a frankárfolyam ezen időpont előtt 180 forint alá csökken). A megállapodás szerint a 2014. decemberi és a 2015. januári − forintban számolt − törlesztőrészlet között nem lehet nagyobb a különbség 15 százaléknál. A pufferszámlákon elhelyezett hitelekre az állam 2015 januárjáig 100 százalékos garanciát ad a bankoknak − így azok mentesülnek a tartalékképzési kötelezettség alól. A konstrukció kidolgozásakor a szaktárca és a bankok abból a feltevésből indultak ki, hogy a következő években trendszerűen nem emelkedik a jelenlegi 220 forintos szint fölé a svájci frank árfolyama. Negyedéves ingadozások ugyanakkor lehetségesek.
