Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A készházépítésnél elenyésző arányban végeznek segédmunkát, a falszerkezet összeillesztéséhez, az elemek szereléséhez megfelelő szakértelem és gyakorlat kell − állítja Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezetes tagozatának marketingfelelőse annak a sajtóhírnek a kapcsán, hogy az állam az agglomerációs készházas lakóparkokat zömmel közmunkásokkal akarja kiviteleztetni. A szövetség évek óta próbálja bevinni a köztudatba, hogy csak minősített vállalkozókkal épített, minősített készházakat válasszanak az otthonteremtők, mert a kontár munkával összedobott épületek nem energiahatékonyak, nem produkálják az elvárt hőszigetelési mutatókat, penészedhetnek és egyéb minőségi problémákat produkálhatnak. Emellett a készházépítés legalább olyan balesetveszélyes, mint a hagyományos technológia, ezek az eszközök csak megbízható szakemberek kezébe adhatók − tette hozzá Kárpáti. Tömegével építünk energiafaló, környezetszennyező házakat, ezért inkább arra kellene törekedni, hogy minél szigorúbb elvárásokat támasszunk a kivitelezőkkel szemben. Ma már egy nyílászáró behelyezése is kellően bonyolult ahhoz, hogy képzettség nélkül ne lehessen megfelelő színvonalon teljesíteni − véli a szakember, aki szerint a könnyűszerkezetes építésnél a munkák maximum 10-20 százalékánál vonhatók be képzettség nélküli közmunkások. Ugyanakkor ezzel az amúgy is munka nélkül lévő építőipartól vonjuk el a munkalehetőséget − hangsúlyozza.
Az ördög a részletekben rejlik − fogalmaz Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke. Amíg nincs konkrét végrehajtási utasítás a közmunkások foglalkoztatásáról, addig nem lehet véleményezni a javaslatot. Régen sok volt a betanított, illetve segédmunka az építőiparban, ma már ezt elfelejthetjük, ám mindent meg lehet tanulni, s képzésekkel alkalmassá lehet tenni az emberek a munkavégzésre − mondja Varjasné. A szakmai művezetés, a munkavédelmi, balesetvédelmi intézkedések fontosságának, az építésvezetés felelősségének megemlítése mellett a Malosz elnöke aggályosnak tartja a négyórás munkavégzés integrálását; szerinte ez olyan helyszíneken és feladatoknál reális, ahol könnyen helyettesíthetőek egymással a dolgozók, (például gödörásás). Nehézséget jelenthet az is, hogy a vállalkozók a saját jól ismert alkalmazottaik teljesítményére alapozva készítik árajánlataikat − kérdés, hogy ezeknek a normáknak a közmunkások képesek-e megfelelni, s ha nem, akkor ki viseli ennek a következményeit.
Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója szerint a közmunkások építőipari alkalmazása tovább rontja az egészségtelen struktúrájú magyar építőipar helyzetét, ha maga a munka mennyisége nem változik. Ront a kivitelezés amúgy sem megfelelő minőségén is, jobb lenne inkább szakemberekre bízni az elvégzendőket − fogalmaz. Feloldhatatlan ellentmondásnak tartja, hogy egy vállalkozásnak úgy kell felelősséget vállalnia az elvégzett munka minőségéért, hogy általa nem ismert, esetleg nem megfelelően képzett emberrel dolgoztat. Hogy vállalhat garanciát egy cég az olyan lakásra 10-20 évre, amit négyórás váltásokban, szakképzetlen közmunkásokkal építtet − teszi fel a kérdést Balogh. Bizonyos munkáknál, például városi terek rehabilitációjánál viszont megfelelő szakmai vezetés mellett elképzelhetőnek tartja, hogy segéd- és betanított munkásként közmunkásokat is foglalkoztassanak.
