Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adatközponti eszközök és megoldások fejlődésével párhuzamosan a hatékonyságmérés evolúciója is újabb szakaszba ért az elmúlt években: a pusztán energetikai szempontból alkalmazott hatékonyságmérést (pue − power usage effectiveness) egyre több helyen váltja fel a holisztikus megközelítést tükröző dcue (data center usage effectiveness). A pue-vel szemben a dcue már nem csupán az adatközponti energiahatékonyság, illetve az energiafogyasztás csökkentésének mérőszáma, hanem egy környezeti egységként kezeli az adatközpontot, beleértve a rendszer it-elemeit, valamint az informatikai eszközöket befogadó épületet, annak átfogó energiamenedzsmentjével.
Egy adatközpontot is úgy kell üzemeltetni, mint egy vállalatot, ahol az erp-rendszerek már nemcsak általánosan elterjedtnek nevezhetők, de korszerű és hatékony vállalatvezetés már elképzelhetetlen nélkülük − mondta lapunknak Szarka Attila, az APC by Schneider Electric üzletfejlesztési menedzsere.
A kizárólag pue-alapon végzett számítások és döntések könnyen oda vezethetnek, hogy a többletberuházások hozzák az elvárt, jobb pue-t, de az adatközpont teljesítménye (teljes energiafelvétel, illetve a számítási teljesítmény) csökken − mondta a szakértő. Ennek mérésére szolgálna a dcue, amelyre azonban még mindig nincs pontos definíció, bár azok a sarokpontok, amelyek alapján az optimális működési környezet tervezhető és kialakítható, már ismertek. Ennek a szemléletnek a bevezetése még világszinten várat magára − tette hozzá Szarka Attila.
Magyarország, illetve a közép-kelet-európai régió elmaradásban van a fejlettebb országokhoz képest, ahol az adatközpontok üzemeltetői már egy ideje hajlandók többet költeni, befektetni azért, hogy hosszú távon megtérülő beruházásként alacsonyabb teljes bekerülési költséggel (tco) üzemeltessék ezeket a létesítményeket. Míg hazánkban még mindig a CAPEX alapú összehasonlítás uralkodik, van olyan ország − például Nagy-Britannia −, ahol már törvényi szabályozás és adókedvezmények is motiválják a felhasználókat ebbe az irányba. Ezeknek a beruházásoknak, számításoknak az alapját még mindig leginkább a pue képezi, amely a kiszolgáló infrastruktúra energiahatékonyságát írja le.
Kérdésünkre a szakértő kifejtette: Magyarország elmaradása a pue-mérés terén érhető tetten. Szarka véleménye szerint azonban a dcue mérésére még sehol a világon nem készültek fel az üzemeltetők: nincs kialakult mérési megoldás, valamint egységes definíció sem. A brit szabályozás is csak az energiahatékonysággal foglalkozik, hazánkban pedig az a jellemző, hogy az üzemeltetők a beruházási költségeket hasonlítják össze, és nem a teljes bekerülési költséget (tco). Ez sok esetben nem a pénzhiányra vezethető vissza, hanem a hosszú távú (három-ötéves) költségszámítás elmaradását, illetve a tco alapú motiváció hiányát jelzi.
