Az irreálisan alacsony építőipari árak miatt továbbra is kódolt a lánctartozás növekedése, nem javult az ágazat likviditási, jövedelmezőségi helyzete, s az adósmentés kapcsán felmerült, többek között az építőipar fellendítését is szolgáló állami lakásépítés kondíciói is ismeretlenek − mondta az Építők Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. A bankok továbbra is túl kockázatosnak minősítik a szektort, az utóbbi időben nagy összegű hitelkereteket vontak vissza.
Kiemelte, tarthatatlan, hogy egy ötmilliárd forint nagyságrendű uniós pályázaton a legalacsonyabb és a legmagasabb ajánlat között 2,5 milliárd forint legyen a különbség, miközben a szakmában nyílt titok, hogy 2,5 milliárd forintért az adott munkát nem lehet elvégezni. Amíg az Európai Beruházási Bank szabályzatához hasonlóan nálunk is nem zárják ki a két legszélsőségesebb ajánlatot − és legalább az ágazati kollektív szerződésben szereplő 1950 forintos rezsióradíjat nem lehet érvényesíteni −, nem csökkenhet a lánctartozás − hangsúlyozta az elnök. Ugyanilyen fontos lenne a közbeszerzésnél pozitív diszkriminációval plusz pontokhoz juttatni azokat a vállalkozásokat, amelyek a mérlegadatokból ellenőrizhetően korrekten adóznak és foglalkoztatnak.
Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke hozzátette, nincs versenypolitika a piacon, mert míg a nemzetközi hálózatokhoz tartozó cégek képesek érvényesíteni az 5-6 ezer forintos rezsióradíjat, a magyar kkv-k nem, ennek következtében ezek a cégek elszegényednek. Noll a Közép-európai Egyetem fejlesztési programja kapcsán megemlítette, hogy a nemzetközi tervpályázatra 72 cég jelentkezett, a napokban közzétett, 18 szereplős szűkített listára azonban egyetlen magyar tervezőnek sem sikerült felkerülnie.
