Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alapvető kérdés az volt: közhatalmat gyakorolnak-e a közjegyzők, mert ha igen, akkor kizárhatják az egyes országok e hivatás gyakorlásából a más országok polgárait.
Az eljárást az Európai Bizottság indította, mivel az említett hat ország a saját állampolgárai számára tartja fenn a közjegyzői hivatás gyakorlását, ami a bizottság szerint az EK‑szerződés által tiltott, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A bizottság emellett − Franciaország kivételével − azt is felrótta, hogy a közjegyzőkre nem alkalmazzák a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvet.
Az alapszerződés kimondja, hogy azok a tevékenységek, amelyek − akár időlegesen − részt vesznek a közhatalom gyakorlásában, kivételt képeznek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések alkalmazása alól. A közjegyzőnek − mint állami tisztviselőnek − elsődleges feladata az okiratok hitelesítése. E tevékenység során − amely az okirat jellegétől függően lehet kötelező vagy alapulhat a felek választásán − a közjegyző megállapítja az okirat kiállításához szükséges, törvényben előírt összes feltétel fennállását, a felek jog‑ és cselekvőképességét. A közokirat magasabb szintű bizonyító erővel rendelkezik és végrehajtható.
Az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy olyan okiratok vagy megállapodások hitelesítésére kerül sor, amelyekről a felek szabadon megegyeztek. A felek ugyanis a törvény adta korlátok között maguk határozzák meg jogaik és kötelezettségeik terjedelmét, és szabadon választják ki azon szerződéses rendelkezéseket, amelyeket magukra nézve kötelezőnek kívánnak elfogadni, amikor az okirat − vagy megállapodás − hitelesítése végett a közjegyzőhöz fordulnak. A közjegyző közreműködése tehát a felek előzetes beleegyezését vagy egyetértését feltételezi. Emellett a közjegyző egyoldalúan nem módosíthatja a hitelesíteni kért megállapodást, hanem ehhez a felek előzetes jóváhagyása szükséges. A közjegyzőre bízott hitelesítési tevékenység tehát nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételt. Az a tény, hogy bizonyos okiratok vagy megállapodások hitelesítése − semmisség terhe mellett − kötelező, nem kérdőjelezheti meg e következtetést, ugyanis megszokott, hogy a különféle okiratok érvényessége alakszerűségi követelményektől vagy kötelező hitelesítéstől függ.
Az okiratok hitelesítésén túl a bíróság megvizsgálta az érintett tagállamokban a közjegyzőkre bízott más tevékenységeket is − mint amilyen az ingatlanfoglalásban való részvétel vagy az öröklési jog terén való közreműködés − és kimondta, hogy ezek szintén nem járnak közhatalom gyakorlásával. E tevékenységeket ugyanis a közjegyzők nagyrészt a bíróság felügyelete mellett vagy a felek akaratának megfelelően végzik.
