Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A védelemhez való jogot − a bírósághoz fordulás részjogosítványaként − a hatályos Alkotmány emberi jogként deklarálja. A jogászi szakmai védelmet legtöbbször az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda biztosítja. A hatályos magyar alkotmányban nem szerepel ugyan az ügyvéd szó, ennek ellenére az ügyvédség része az igazságszolgáltatásnak, más rendelkezésekből és körülményekből ugyanis ez világosan kitűnik. Bár az ügyvédség az igazságszolgáltatás része, valójában egy magántevékenység, és mint ilyen, a piac szereplője. A levezetés az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának honlapján nemrégiben megjelent tanulmányban olvasható.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ügyvédi hivatás megkülönböztető jegye, hogy szellemi szabadfoglalkozásként olyan magántevékenység, amely a közhatalmi szervek működési körében − garanciális okokból − hangsúlyozottan magántevékenységként különül el a közhatalomtól. Az ügyvédi foglalkozás magántevékenységként történt meghatározása azonban csupán a közhatalmi jelleggel történő szembeállítás garanciális szükséglete miatt történt, s nem értelmezhető úgy, hogy az ügyvédségre vonatkozó szabályok ne bírnának közjogi jelleggel. Az ügyvédi hivatás szabadfoglalkozás jellegét hangsúlyozta az Európai Bíróság is a Reyners- és a Wouters-ügyben. Ez utóbbiban az ügyvédség legfontosabb kritériumaiként a függetlenséget, titoktartást és az érdekellentét mindenáron való elkerülése követelményét állította fel. Egyúttal az ügyvédet az igazságszolgáltatásba helyezte, és feladataként a hatóságok és a személyek közti közvetítést jelölte meg, hangsúlyozva ennek jogállami jelentőségét.
Az Európai Unióban − így Magyarországon is − tiltott a gazdasági társaságoknak jogi tevékenység végzése. A Wouters-ügy kapcsán azt a döntést hozták, hogy nincs lehetőség társulásokra a szakmák között, így tilos ügyvédi iroda és könyvvizsgáló iroda együttes létrehozása. Ezzel a multinacionális cégek nem értenek egyet, ugyanis a tilalom feloldásával egy helyen, egyszerre több szolgáltatást lehetne biztosítani az ügyfelek számára. Az Európai Bíróság álláspontja szerint azonban a stabil igazságszolgáltatás az elsődleges és legfontosabb, az ügyfelek jobb kiszolgálása ehhez képest csupán másodlagos lehet.
Az Európai Unió jogának belső joggá válása miatt az ügyvédség nemzeti határok által védett piaca megszűnőben van. Az ügyvédnek − mint a hazai és az európai uniós belső piac szereplőjének − olyan új jogi helyzettel kell szembesülnie, mint a versenyjogi jogalanyiság, valamint ennek jogi és gazdasági következményei. Az ügyvédség jogi helyzetére alapvetően jellemző kettős kötődést − azaz egyszerre szereplője az igazságszolgáltatásnak és a szabad piacnak − napjainkban az a helyzet is színezi, hogy ez a kettős kötődés egyre inkább kettős jogi kötődéssé is válik, hiszen az igazságszolgáltatáshoz való kapcsolat a belső jog szabályaival, míg a piachoz való kapcsolat egyre inkább a közösségi jog szabályaival írható le.
