Magas a támogatás

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az állami támogatások aránya (az adott évi befizetések 30 százaléka, de legfeljebb 72 ezer forint) nemzetközi összehasonlításban viszonylag magasnak tekinthető, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy más országok általában a magyarországinál alacsonyabb kamatkörnyezettel működnek.
Megfigyelhető, hogy számos közép-európai országban az induláshoz képest csökkentették a támogatás mértékét, amiben valószínűleg az is közrejátszott, hogy ezekben az országokban nem feltétlenül volt más típusú támogatási konstrukció (például a jelzáloghitelek kamattámogatása), így a lakás-takarékpénztári termék iránti kereslet (és az ezzel kapcsolatos támogatási igény) nagyobb volt. Az állami támogatásokkal kapcsolatos tervezhetőség kulcskérdése a piac fejlődésének. A támogatás jelenlegi mértéke ugyanakkor nem feltétlenül tekinthető túlzottnak: 2010-ben a lakás-takarékpénztárak állami támogatása 25,3 milliárd forintot, a GDP 0,1 százalékát tette ki, miközben az összes lakáscélú támogatás a GDP 0,53 százaléka volt. A megtakarítási képesség javulásával és a penetráció növekedésével a lakás-takarékpénztárakra fordított támogatásokkal kapcsolatos költségvetési igény dinamikus növekedésére lehet számítani.

A GVH előrejelzései szerint ez az összeg 2020-ra − különböző szcenáriókat feltételezve − 65−105 milliárd forintra is nőhet, a támogatás megemelése pedig ezt az összeget tovább növelné. Ennek kapcsán kulcsfontosságú kérdés, hogy a támogatási politika fenntartható legyen, mivel csak hiteles támogatási politika mellett várható a verseny jótékony hatásainak érvényesülése.