Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma és holnap rendezik Innsbruckban a 15. nemzetközi passzívház-konferenciát, ahová 50 országból érkeznek résztvevők, akik a passzívház-technológiával eddig megépített legnagyobb épületeket is megtekinthetik. Európa-szerte már 32 ezer passzívház van, 13,9 millió négyzetméter hasznos alapterülettel. Ezek évi 175 millió euró energiaköltséget takarítanak meg és 200 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint hagyományos társaik. Az állományból 800 épület felújítással jött létre és az összes hasznos alapterület 17 százaléka középületben található. Európában 46 ezer lakás épült így. A legrégebbi passzívház Darmstadtban idén ünnepli 20. születésnapját.
A passzívházakkal az energia és a szén-dioxid-kibocsátás 85-90 százaléka megtakarítható − állítja Sariri-Baffia Enikő szakértő, passzívház-tervező és -oktató. Mint mondja, nincs más olyan építési standard, mely mindössze 2−5 százalék többletköltséggel az új épületeknél és 8−15 százalék plusszal a felújításoknál képes lenne 80−95 százalékos energiamegtakarítást lehetővé tenni. Ez a többletköltség csak Nyugat-Európára érvényes − hangsúlyozza −, mert a magyaroszági, viszonylag laza épületenergetikai előírások miatt a többletköltségek ennek a két-háromszorosát is kiteszik.
A műszakilag kiforrott és ellenőrzött passzívházstandard már ma eleget tesz az EU által meghatározott \"nearly zero energy building\" követelménynek, mely a tervek szerint 2021-től minden új épületre kötelező lesz a tagállamokban. A fennmaradó energiaigény minden nehézség nélkül fedezhető megújuló energiaforrásokkal.
