Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Koncepciókban gazdag, konkrétumokban jóval szerényebb az Orbán-kormány otthonteremtés és építésgazdaság műfajban felmutatott egyéves teljesítménye.
A 2010-es kormányváltás utáni első budapesti lakásvásáron Bencsik János szakpolitikus kijelentette: az otthonteremtés nemzeti ügy, a szakmai és a társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd után őszre kész lesz az új program, középpontjában a minőséggel, a fenntarthatósággal és a megfizethetőséggel. Ezt követően tanácsadó testületek, bizottságok és fórumok sora alakult meg − a határidő azonban lakásvásárról lakásvásárra tolódott. Júniusban, az első gazdasági akcióterv részeként nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását jelentették be, hogy a bedőlt hitelek miatt a tulajdonosok ne veszítsék el lakásukat − a törvényjavaslat benyújtását őszre ígérték. Ősszel az otthonteremtési államtitkárrá avanzsált Bencsik novemberre ígérte az otthonteremtési koncepciót, az idei márciusi rendezvényen pedig már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szájából hangzott el az új dátum, az első félév.
Lakáspiaci élénkítésként említette a miniszter az ÚSZT-n keresztül a gazdaságba juttatott 1100 milliárd forintot is, mondván, a beruházási boom a lakáspiacot is megmozdítja, de a szektor fellendítését volna hivatott szolgálni az szja-változás nyomán zsebben maradó 500 milliárd is. Szó esett emellett zöld otthonteremtési programról, bér- és szolgálati lakások építéséről is − a várakozásokat végül Orbán Viktor kormányfő hűtötte le azzal, hogy az otthonteremtési program csak akkor kerülhet napirendre, ha a devizahitelesek mentő csomagja is összeáll. Erre a mai napig hiába vártunk, de az otthonteremtési program vitaanyaga 2011. május 11-én megjelent: eszerint egyebek közt egy szigorú tőketámogatási rendszer váltaná a korábbi szocpolt, a bérlakáspiacon pedig befektetési alapokat hozhatnának létre.
A bedőlő lakáshitelesek támogatása érdekében mindeközben többször meghosszabbították az árverezési és kilakoltatási moratóriumot − a legújabb határidő július 1-jén jár le −, kihúzva a talajt a jelzálog-hitelezés alól. Az új lakások piaca mára leállt, a vásárlásokkal aki csak teheti, kivár. Nem járt jobban az elmúlt évben az építésgazdaság sem, ezen a területen eddig néhány jogszabály változott meg. Szeptemberben a módosított közbeszerzési törvényben (kbt) csökkentették a teljesítési és jóteljesítési garanciák mértékét, és megszüntették a működésképtelen fedezetkezelőt. Mivel azonban az ágazat irányítását a korábbinál is többfelé osztották, felesleges párhuzamosságok keletkeztek, amire pont a fedezetkezelő az egyik példa, hiszen a kbt-vel együtt nem módosult az építési törvény, amelynek hatálya alá a magánberuházások tartoznak. Így ott ez ez intézmény még mindig létezik − hangsúlyozta Koji László ÉVOSZ-alelnök. A pozitívumok között említette Koji a részajánlatadás lehetőségét, valamint az energiahatékonysági program megindulását, csakhogy a pályázható összeg szerinte túl kevés. Az alelnök szerint nem történt semmi a lánctartozás felszámolása, az ellenőrzés erősítése és az irreálisan alacsony árak kiszűrése érdekében sem.
